Adatgyűjtés a lakóközösségekről

Szeptember végéig várják a polgármesteri hivatalok, hogy tájékoztassák őket arról, melyik tömbházban van lakóközösség, annak kik a vezetői és tagjai, és milyen számon érhetők el.

Új lakóközösségi szabályozás lép életbe szeptember 28-án Romániában, ez a réginél sokkal pontosabban szabályozza a lakóházban élők mindennapjait, de azzal is jár, hogy az elnöknek be kell mennie a polgármesteri hivatalba, és le kell adnia a lakóközösség adatait. A lakóközösségbe rendszerezett tömbházi élet kétélű fegyver, előnyei és hátrányai is vannak az emberek számára. Előnyei, hogy könnyebb a polgármesteri hivatallal és az egyéb hivatalos szervekkel való kapcsolattartás, hiszen a közös képviselő egy emberként szólhat az összes lakó nevében. Szabályszerű lakóközösség hiányában például a túlnyomórészt uniós, állami és önkormányzati támogatással zajló tömbházszigetelési rendszerbe sem lehet bekerülni. Hátránya, hogy sokkal egyszerűbb a közösség felelősségre vonása is: ha van lakóközösség, az jogi szervezeti státussal bír, kötelezhető például az épület homlokzatának felújítására vagy az épület körüli zöldövezet karbantartására, miközben ha nincs lakótársulás, egyénekkel, családokkal szemben a hatóságok nem tudnak eljárni, egyszerűen nincs kit felelősségre vonniuk.

Szatmárnémeti, ahol a lakosok hetven százaléka úgymond lakóközösség-képes tömbházban él, rosszul áll az ilyenfajta társulások szempontjából, alig ötvenről tud a városvezetés, miközben hatványozottan többnek kellene lennie. Ez a jelenség, hogy kevés a lakótársulás, a megye minden nagyobb, tömbházakból is álló településére érvényes. A szeptember 28-ai adatközlési határidő lejárta után hátha több információjuk lesz a polgármesteri hivataloknak arról, melyik társasházban van lakóközösség, és a rendszer előnyeit felismerve, hátrányait is vállalva, hátha több ilyen alakul meg a következő időszakban. A hatályos törvény a 196/2018-as számot viseli, és elektronikus formában itt érhető el: bit.ly/zcpgje.

Princz Csaba