Agyhártyagyulladás: csak az oltás véd

Az elmúlt egy hétben két diáklány is belehalt az agyhártyagyulladás szövődményeibe. A rettegett fertőző betegségnek — amely ellen csak az oltás nyújt védelmet — éppen tegnap volt a világnapja.

Két lány is elhunyt agyhártyagyulladás következtében nemrég: a bukaresti Gheorghe Lazăr Főgimnázium 18 éves tanulója, nem sokkal később pedig egy 15 éves Vaslui megyei diák; ezen a héten, hétfőn pedig egy botoşani-i lány esetében merült fel a betegség gyanúja. Sorina Pintea egészségügyi miniszter szerint azonban még nem indokolt az agyhártyagyulladás elleni oltás kötelezővé tétele, pedig köztudott, hogy a meningococcus ellen egyedül a védőoltás nyújt hatékony védelmet.

Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyhártyák vagy agyburkok, azaz a központi idegrendszert (az agyat és a gerincvelőt) körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése. A gyulladás okát tekintve két csoportot különböztetünk meg: fertőzés okozta és nem fertőzés okozta gyulladás. A fertőzéses agyhártyagyulladás okozója leggyakrabban vírus, ami többnyire veszélytelen, és a beteg spontán, pár napon belül felépül. Az agyhártyagyulladás második leggyakoribb, egyben legveszélyesebb okozói a baktériumok. Számos baktérium okozhat meningitist, ami jelenlétének azonnali felismerése, orvosi beavatkozás és intenzív kezelés nélkül az egész idegrendszerre kiható, súlyos és maradandó hatást gyakorolhat, akár a beteg halálához is vezetve. 

Felismerés és védekezés

Habár az agyhártyagyulladást sok országban törvényileg kötelező bejelenteni, a pontos előfordulás ismeretlen. A nyugati országokban évi 100 000 emberből 3 betegszik meg bakteriális agyhártyagyulladásban. A vírusos agyhártyagyulladás elterjedtebb, évi százezer emberből 10,9 beteggel.

Az agyhártyagyulladást okozó kórokozók emberről emberre terjednek, közvetlen fizikai kapcsolat, fertőzött testváladékok útján — például tüsszentés, köhögés — vagy fertőző váladékkal szennyezett tárgyak — kilincsek, játékok — megérintése által. A fertőzés leggyakrabban a légutakban kezdődik, majd a kórokozók a véráram útján jutnak a gerincvelőbe és az agyba. Ritkábban arcüreg- vagy fültőmirigy-gyulladás előzi meg az agyhártyagyulladást. A nem fertőzés okozta meningitis hátterében legtöbbször daganatos betegségek, a koponya fizikális sérülése és vénás droghasználat áll.

Az agyhártyagyulladás általában magas lázzal, erős fejfájással, a tudati állapot zavartságával jár, a beteg elesett lehet, járása bizonytalan, szédül, esetleg látászavarról számol be, ami pedig leginkább jellemző az agyhártyagyulladások minden formájára, függetlenül attól, hogy milyen kórokozó okozza, az a folyamat rendkívül gyors előrehaladása, gyakorlatilag az órák alatt bekövetkező rosszabbodás, amely a megfelelő orvosi kezelés nélkül többnyire végzetes. Éppen ezért a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal vigyék orvoshoz a gyermeket vagy hozzátartozót, aki ezután speciális klinikai vizsgálatokkal megerősíti vagy elveti a meningitis diagnózisát.

Romániában nem tartozik a kötelező védőoltások közé az agyhártyagyulladás elleni vakcina, pedig egyedül ez nyújt megfelelő védelmet ellene, így ezt csak önkéntesen, térítés ellenében lehet beszerezni. Fertőzés esetén csak a korai felismerés és az időben elkezdett célzott antibiotikum-kezelés és intenzív ellátás mentheti meg a beteg életét és életminőségét. A fertőzött beteg közvetlen környezete antibiotikum adásával védhető meg az agyhártyagyulladás kialakulásától.