Alig van drogos Szatmárban…

Szatmár megyében hivatalosan összesen 12 drogfogyasztó van nyilvántartva, s bár a valós és a hivatalos adat között óriási a különbség, ennél is fontosabb, hogy miféle kotyvalékokat nyelnek le.

Bár a fejlett Nyugathoz, de akár Magyarországhoz képest is — szerencsére — még jelentősen le vagyunk maradva és a drogfogyasztás vidékünkön mondhatni szinte gyermekcipőben jár — de attól maga a jelenség létezik, egyre jobban terjed és egyre nagyobb veszélyt jelent. Megfékezésére vagy pontosabban: lassítására tesznek ugyan apró lépéseket az illetékes szervek, de hogy ez mennyire nem elegendő és nem is igazán hatékony, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy például a Szatmár Megyei Drogprevenciós és Tanácsadási Központ nyilvántartásában 12 drogfogyasztó szerepel — miközben a valóságban számuk ennél százszorosan is több. Sajnos nem újdonság (és aki számára mégis — értve itt főképp a szülőket —, az valamiféle struccpolitikát folytatva, fejét homokba dugva él), hogy Szatmárnémetiben ugyanolyan könnyedén beszerezhető a legenyhébb tudatmódosító szerektől kezdve a legkeményebb (kokain, heroin) szintetikus drogokig mindenféle kábítószer, mint bármelyik nagyvárosban — a mennyiség és minőség csak a pénztárca vastagságától függ —, s hogy a kipróbálók, hétvégi fogyasztók jelentős része a diákkorú fiatalokból áll. A drogprevenciós központ tegnap a prefektusi kamara ülésén mutatta be 2015-ös évi tevékenységének összefoglalóját, s abból kiderül az egyébként teljesen magától értetődő tény: megyénkben Szatmárnémetiben és környékén él a drogfogyasztók zöme, ezt követi az Avas és Nagykároly, valamint Tasnád térsége. Ennél sokkal konkrétabb adat, hogy az előző években Szatmár megyében a kórházak 5 alkalommal láttak el drogtúladagolás miatt pácienst, s hogy a prevenciós központ tízéves működése alatt még egyetlen egy drogfogyasztó sem fordult hozzájuk teljesen önszántából — vagy egyéb intézmények (Szervezettbűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság, ügyészség, bíróság stb.) vagy rokonok, családtagok, esetleg barátok vitték el hozzájuk a függőségben szenvedőt. A központot vezető Camelia Iacob bemutatta azt a felmérést is, mely szerint az észak-nyugati régió hat megyéjében a megkérdezettek 2,5%-a kipróbálta már a marihuánát, 1,5%-a valamilyen etnobotanikus szert, 0,6%-a a kokaint és 0,2%–-a az ecstasyt — persze ezek az adatok sem fedik, illetve mutatják meg teljes egészében a valóságot. A legfiatalabb kíváncsiskodó 10 évesen szívta el az első vadkenderes cigarettát, 15 évesen nyelte le az első ecstasyt és 16 évesen szippantotta fel az első kokaincsíkot. És bár a drog az elején valóban ad valami pluszt a kamasznak, felnőttnek, valamit, amit eddig máshol, máshogyan nem tudott megélni, a kezdeti jó érzés, az euforikus állapot a későbbiekben szépen lassan elmúlik, és ehelyett már csak szenvedést és függőséget okoz a használójának. Tény, ha egy fiatal (vagy kevésbé fiatal) elmegy szórakozni, akkor szinte biztosra vehető, hogy valamit ki fog próbálni, legyen az alkohol vagy bármilyen más tudatmódosító, ellazulást biztosító szer. A leggyakoribb a marihuána, alkohol és a gyógyszerek külön-külön vagy együttes használata, valamint az újabbnál-újabb dizájner drogoké, hiszen ezekkel „könnyebben ki lehet ereszteni a gőzt”, le lehet vezetni az iskolában-munkahelyen felgyülemlett stresszt, idegességet. A hétvégeken vagy bulikon egy-egy jointra rágyújtók nem tartják drogosoknak magukat, pedig gyakran előfordul, hogy már nem tudnak az alkalmi drogozásnál megállni, egyre gyakrabban nyúlnak a különféle szerekhez… A különféle szerek alatt pedig legtöbb esetben különféle „kotyvalékokat” kell érteni, hívta fel a figyelmet Emilian Şugac főfelügyelő, ugyanis a legtöbb esetben a fiatalok szervezetébe nem az kerül be, amit ők hisznek. „Emlékezhetnek még arra a két, nagybányai dílerre, akik tavaly buktak le, ők átlagosan 5 grammos zacskókba porciózták a drogot, és hogy hallucinogén és tudatmódosító hatását még inkább felerősítsék, állatorvosok által szarvasmarhák féregtelenítésére használt gyógyszert kevertek hozzá. De abban az esetben legalább tudtuk, miből áll a keverék. Viszont legtöbbször sem a drogot vásárlónak, sem a sürgősségi osztály orvosának sincs még csak a leghalványabb elképzelése sem arról, hogy miből is áll a (például kokainként megvásárolt) por — szódabikarbónától mosószeren át lisztig vagy épp műtrágyáig, vegyszerekig bármit tartalmazhat” — mondta, rámutatva arra is: egyre szélesebb skálát ölel fel maga a kábítószer fogalma is, hiszen a fiatalok (életkorukból és kíváncsiságukból adódóan) egyre innovatívabbak és elképesztő nyugtató-fájdalomcsillapító-rövidital-energiaital-memóriafokozó gyógyszer kombinációkat tudnak kitalálni egyrészt a minél gyorsabb és nagyobb kábulat céljából, másrészt egyfajta önnyugtatásként: nem kábítószert szednek.