Államalapítás és új kenyér ünnepe Csengerben

A kellemetlenül hűvös időjárás ellenére is sok szatmári vett részt Csengerben az augusztus 20-i ünnepségen, és volt, aki kimondottan azért jött, hogy saját külön hagyománya szerint átlépje az Óvári és Csenger között egy napra megnyitott határt.

A szombaton kezdődött, egyhetes Csengeri Napok keretében külön helye van augusztus 20-nak, az államalapítás és az új kenyér ünnepének. Az ünnepség idén is a helyi mazsorettek felvonulásával kezdődött, illetve folytatódott is, hiszen a Szent István téren a Monti-csárdás pergő ritmusára tartottak bemutatót.

Ünnepi beszédében Forján Zsolt, Csenger város polgármestere a magyar nép múltját, illetve Csenger város jelenét és jövőjét vázolta, felidézve az államalapító király álmait, terveit és Imre fiához intézett tanácsait, akit azzal bízott meg, hogy erősítse és építse az Európához tartozó országot magyar módra, magyarságát soha meg nem tagadva.

„Magyarország végvárként őrizte Európát, a történelem pedig Istvánt igazolta: világbirodalmak tűntek el, de a magyarság és Magyarország megmaradt. A kereszténységnek és a nemzetegységnek köszönhetően. Itt 1000 év óta otthonra talál mindenki, bárhonnan is jöjjön” — fogalmazott a polgármester. Majd Csenger jelentős beruházásait felsorolva — köztük a 20 év után újra működő, uszodás strandot, az épülő O'sváth könyvtárat, a Szatmárnémeti és Csenger közötti kerékpárutat és a város határon átnyúló kapcsolatait, különösképpen az Óvárival, Vetéssel, Tasnáddal, Szatmárnémetivel és Avasfelsőfaluval ápolt jó kapcsolatokat — rámutatott: nagyon fontos a visszakapott járásközponti titulusnak való megfelelés. A polgármesteri köszöntőt követően Kozma Péter kormánybiztos fogalmazta meg ünnepi gondolatait, kiemelve: augusztus 20-a azon kevés fényes ünnepeink egyike, amelyre nem vetül gyász, nincs ellenpontja, csak az örömről és a háláról szól. A háláról István király dönteni tudásáért, azért, hogy a kereszténységet és az Európához való tartozást választotta. „A több mint 1000 éves államiság ékes bizonyítéka a Szent István-i munkának. Magyarország volt, van és lesz. A haza a gyökér, a magyarság fája az ország, az első kertész pedig Szent István volt” — mondta a kormánybiztos. Az ünnepi beszédek szüneteiben a művelődési központ fiataljai táncoltak hol botolót, hol verbunkost, hol csárdást, majd a megszentelést és megáldást követően Forján polgármester megszegte az új kenyeret, amelyet az ünnepségen a résztvevők is megkóstoltak.

A hivatalos ünnepség zárómomentumaként önkormányzati kitüntetéseket adtak át, maga az ünneplés pedig tovább folytatódott — lacikonyhások sütötték a magyar kolbászt és gusztusos csülköket, táncbemutató zajlott és a Csengeri Ifjúsági Egyesület gyermek-drámacsoportjának előadása, a sétálók beléphettek a gazdagon berendezett Magyar Felfedezések Sátrába, ahol régi telefonoktól bakelitkislemezeken át a foszforos fejű gyufáig és szódavizes palackig sok mindenre rácsodálkozhattak, „Jééé, ez is magyar!” felkiáltással; a Hungarikumok Sátrában pedig a tokaji borok, a szilvapálinka, a Pick-szalámi és a matyóhímzés mellett mosolyogva állapíthatták meg, bizony, Puskás Ferenc is hungarikum. Az ünnepség koncertekkel folytatódott, majd tűzijátékkal zárult.