Állami gondnokság alatt a Túr mente

Kigolyózta a kormány a civil szervezeteket a romániai védett területek gondnoksági rendszeréből, saját ügynökség létrehozásával államosítja az olyan környezeti oltalom alatt álló Natura 2000-es övezeteket, mint amilyen a szatmári Túr mentén is van.

Egy korszak érhet véget azzal, hogy a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének (ANANP) létrehozásával és a környezetvédelmi törvény módosításával gyakorlatilag államosítja a romániai természetvédelmi területeket a kormány. A törvényt módosító kormányhatározat elveszi a civil szervezetektől a természetvédelmi területek gondnoki státusát, és egyetlen állami ügynökség kezelésébe adja a Natura 2000-es védett övezeteket.

Egyre kiterjedtebb

Szatmár megyében ez a korszak húsz éve tart, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti (EKE) 1998 óta foglalkozik a Túr menti védett területekkel. Márk-Nagy János, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy akkoriban értékfelmérő munkával vegyített, túlnyomórészt kirándulásokból álló munka zajlott, ami az évek során súlypontot váltott, és mára kirándulásokkal tarkított, túlnyomórészt értékfelmérő munkává vált. Akkoriban megyei jelentőségű védett környék volt a Túr mente, pontos behatárolás nélkül, 2000-től lett országos jelentőségű, immár törvény által is óvott vidék, de a pontos behatárolás még mindig hiányzott. A folyó negyvenkét kilométere a kányaházi víztározótól a hármas határig tartott, és mivel a törvény a folyót védte, sokáig csak a töltések közötti rész számított védettnek. Tizenhét évvel ezelőtt kezdtek neki komoly felmérést végezni a Túr mentén, emlékszik vissza Márk-Nagy, ekkor álltak elő konkrét javaslatokkal is, hogy hol van a tényleges határa a megóvandó területnek. Ekkor 1300 hektárnyi volt a Túr menti védett terület, elérték, hogy ne csak az ártér, hanem a környező erdők, holtágak, gyepes területek is védettek legyenek, ha ott olyan állat- vagy növényvilág volt megtalálható. Egy 2003-as tanulmány révén 6200 hektárossá nőtt a Túr menti védett terület, kormányhatározat erősítette meg ezt. Ez volt az az év is, amikor az EKE megpályázta és el is nyerte a gondnoki státuszt. Ma Románia területének 23 százaléka van védett területként nyilvántartva.

Gondnoki munka

A legjelentősebb természetvédelmi területeket érintő munkája az EKE-nek az volt, hogy pontosan behatárolja a védelemre érdemes területet a Túr mentén, hozzájáruljon, hogy a 2007-es uniós csatlakozást követően közösségi értékű védett területté emelje a Túr menti övezetet is, s bekapcsolódva a minisztérium és a kutatóintézetek munkájába végül 20,5 ezer hektáron alakítson ki Natura 2000 jelentőségű védett területet Szatmár megyében. Lényeges eleme volt még a gondnoki munkának a kezelési terv elkészítése, mutatott rá Márk-Nagy, ezt 2011-ben kezdték el csinálni, 2013 végére kellett volna készen legyen, de az arra az időre jellemző, a védett területeket is érintő politikai csatározások és gazdasági érdekek okozta feszültségek miatt csak 2016-ra lett meg.

Szigorú fellépés

Az EKE-elnök szerint az elmúlt 14 év során sikerült megmenteni sok természetvédelmi értéket, állatoknak és rovaroknak otthont adó holt faanyagot az erdőkben, árterekben tartani, ipari mennyiségben tervezett fakitermelést megakadályozni, holtágakat, nehezen fellelhető élettereket konzerválni, gyepes területek beszántását megakadályozni, papíron szántóföldként, a valóságban élettérként funkcionáló területek állapotát megőrizni. Bírságoltak, pereltek és a területek eredeti állapotukba való visszaállítását rendelték el, összegezte a munka másik vetületét is Márk-Nagy; szigorúak voltak, mert gondnokként ez volt a feladatuk, és következetesek voltak, mert másképp ezt nem lehet, és mert nekik számít a védett terület minősége, értéket látnak benne, és érdekli őket a természet védelme. Szigor tekintetében nem lehetett mérlegelni, épp ez az elvárt hozzáállás oltalom alatt álló természetvédelmi javak esetében.

A szatmári civil szervezet tagjai és az országos sorstársak szerint is a kemény fellépés és a politikai-gazdasági függetlenség az egyik oka annak, hogy kiveszik gondnokságuk alól a természetvédelmi területeket. Az erre vonatkozó, törvénymódosító kormányhatározat indoklásában is szerepel: a változással célja a minisztériumnak és a kormánynak könnyíteni a természetvédelmi területeket is érintő infrastrukturális beruházások engedélyeztetésén.

Kevés a szakember

Márk-Nagy János szerint fontos észrevenni, hogy az országban kijelölt védett területek felének eddig sem volt aktív gondnoka, formálisan az akut emberhiánnyal küszködő környezetvédelmi ügynökségek (APM) látták el ezt a feladatot. Ezek felkarolásával kellett volna a frissen létrehozott és szintén kevés embert foglalkoztató ANANP szakmaiságát megalapozni, nem azoknak a területeknek a kezelését átvenni első lépésben, amelyekkel volt ki foglalkozzon. Az ügynökségnek még nincs szerkezeti felépítése, működési alapszabályzata, időben előremutató tervei, irodahálózata és gépparkja ahhoz, hogy érdemi munkát tudjon végezni, úgy számolnak fel egy működő rendszert, hogy elképzelésük sincs arról, milyennel helyettesítik. Az EKE – Szatmárnémeti tagja volt a Natura 2000 Koalíció nevet viselő civil tömörülésnek, mutatott rá Márk-Nagy, amelyik a romániai védett területek 10 százalékán gondnoki munkát végző civil szervezetekből áll összesen 400 munkatárssal, akik az elmúlt 14 évben álltak össze csapattá. Ha az ANANP a teljes hálózatot le akarja fedni, 4000 fős alkalmazotti gárdára lesz szüksége, amit szakemberekből felépíteni egy év alatt, az ország jelenlegi adottságai mellett a lehetetlennel lesz egyenlő.

Princz Csaba

Fotó: sportososztalykirandulasok.hu