Allergiás gyerekek — támogatás nélkül

Glutén, tojás, tehéntej, hal, mogyoró, szója — csak néhány azok közül az allergének közül, amelyek komolyan megbetegíthetik az arra érzékeny vagy allergiás személyeket. Az allergia vagy ételintolerancia napjainkban egyre gyakoribb a gyerekek körében is.

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek nagyjából 6 százaléka valódi ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája — elviselési képtelenség, amelyhez az immunrendszernek nincs köze — bizonyos ételek iránt, amely kellemetlen tünetek kialakulását jelenti az adott étel fogyasztása után.

Ételallergia leggyakrabban gyerekkorban, különösen csecsemőknél és kisdedeknél jelentkezik, okozhat kiütést, hasfájást, hányingert, hasmenést, nehézlégzést, de súlyos esetben akár anafilaxiás sokkot is. A kor előrehaladtával az emésztőrendszer beérik, és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát hozhatnak létre. A gyerekek általában kinövik a tej-, szója-, búza-, illetve tojásallergiájukat. Európa-szerte húsz gyermekből egy allergiás egy vagy több ételre, a számuk pedig évről évre növekszik. Hazánkban nincs erre vonatkozó pontos statisztika, ellenben a terjedő táplálékintoleranciát és az ételallergiát alátámasztja a különböző fórumokon felszólaló sok ezer kétségbeesett szülő vallomása. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek allergiás valamilyen ételre, a szülőnek önköltségen kell utánajárnia, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár még a 18 éven aluliak számára sem támogatja a laborvizsgálatokat, amelyek egyébként sem tartoznak a legolcsóbb tesztek közé. Az egyik legismertebb országos laboratóriumhálózat táplálékallergiát vizsgáló csomagjáért például 316 lejt kell kiadniuk a szülőknek. Ha pedig bebizonyosodik, hogy valóban allergiás a gyermek, akkor komoly diétára, az allergiát vagy érzékenységet okozó táplálék hosszú időre való száműzésére kényszerülnek a kicsi menüjéből. Ha például a tehéntejben lévő tejfehérjére allergiás a gyermek, akkor csecsemőkorban speciális, gyógyászati célra szánt tápszer javasolt, ami szintén nem olcsó mulatság, ugyanis ezt sem támogatja a pénztár. Jelenleg legkevesebb 80–90 lej körül lehet a hazai gyógyszertárakban egy doboz speciális tápszert beszerezni, ami jó esetben 3–4 napra elég egy csecsemőnek. Ez azonban csak Romániában van így, a legtöbb uniós tagállamban, például a szomszédos Magyarországon hatalmas kedvezményeket biztosítanak a gyógytápszerekre, akár 90 százalékban is támogatják ezeket, adókedvezményt nyújtanak a szülőknek és az allergiás felnőtteknek, az óvodai és iskolai közétkeztetésben pedig speciális menüt biztosítanak az ételallergiával küszködő gyermekeknek.

„A borzasztóan drága tápszerek mellett, amik 600–800 lejbe is kerülhetnek havonta, a nagyobb gyerekekkel, akiknek mindennap főzni kell, hatalmas vívódás a napi menü összeállítása. Nekik ugyanis szigorúan diétázni kell, hiszen idővel így akár ki is nőhetik az allergiát” — mesélte egy tehéntejfehérjére allergiás szatmári óvodás anyukája. „Újra kell tervezni mindent, a már megszokott, tejföllel vagy tejjel, vajjal készült ételeket, süteményeket növényi alapú termékekkel kell helyettesíteni, amik szintén drágábbak, mint a hagyományosak, de sokszor nehezebben is beszerezhetőek — nem kapni minden boltban ilyen termékeket. Mindenre oda kell figyelni: az összes megvásárolt termék leírásának kisbetűs részeit is végig kell böngészni, hiszen olyan termékek is tartalmazhatnak tejet, amelyekről nem is gondolnánk, de az apró betűs részben feltüntetik, hogy nyomokban azt is tartalmazhat. Egy diétahiba, akár egy falat tejet tartalmazó élelmiszer ugyanis minden diétával töltött napot, hetet és hónapot elront, újra kell kezdeni az egészet” — magyarázta.

Közétkeztetés — jóindulattól függően

Ez azonban még nem minden, hiszen hároméves kortól a gyermek közösségbe kerül, kezdődik az óvoda. Országszerte nem egy olyan történetről olvasni a világhálón és különböző napilapokban, amikor az ételallergiás kicsiket azért tanácsolták el az óvodából, mert nem tudták megoldani az étkeztetésüket, vagy a tanintézmények nem merték vállalni értük a felelősséget. A legtöbbször azonban az óvoda vezetősége és a kisegítő személyzet hozzáállásán múlik az, hogy az ételallergiás gyermek is járhat-e közösségbe és ehet-e a többiekkel. Azok a szülők, akik megtehetik, allergiás gyermeküket csak a reggelit követően viszik óvodába, és az ebéd előtt haza is viszik — így nem kell együtt étkeznie a kicsinek a többiekkel, és a diétába sem csúszhat hiba. Több szatmárnémeti óvodában viszont, bár a kisegítő személyzet kapacitása is véges, mégis megpróbálják megoldani azt, hogy a gyerek ne szenvedjen hiányt. Ha például a gyermek a tejfehérjére allergiás, akkor a szülő beviheti az üzletben megvásárolt növényi tejet az óvodába, a szakács pedig az allergiás kicsi ételét ezzel fejezi be, vagy ha lehet, akkor teljesen kihagyja a tejterméket az ételéből — így az ő tányérkájába is majdnem ugyanaz a menü kerülhet, mint a többiekébe, kis csavarral. „Fájdalmas pillanatok viszont azok, amikor az óvodai csoportban születésnapot ünnepelnek, hiszen a tejre vagy tojásra allergiás kicsi nem kaphat az ünnepelt tortájából. Ilyenkor el kell magyarázni neki, hogy sajnos abból ő nem ehet, mert megbetegíti” — tette még hozzá az anyuka.

Az ételallergiával és ételintoleranciával, illetve egyéb allergiákkal küszködő gyermekek szülei egyébként az idei év elején egy találkozó keretében hívták fel Sorina Pintea egészségügyi miniszter figyelmét arra, hogy a legtöbb uniós országgal ellentétben idehaza még nincs megoldva a speciális diétára szorulók óvodai-iskolai közétkeztetése. A szaktárcavezető akkor azt ígérte, lépéseket tesznek ez ügyben, ugyanakkor egy brosúrát is összeállítanak romániai allergológusok és gyermekorvosok, amelyikben összefoglalják a különböző allergiákat és azok tüneteit, hogy szélesebb körben is tudják tájékoztatni a lakosságot.

Bumbuluţ Krisztina