Ambiciózus költségvetés-tervezet

Elvileg fenntartható a gazdasági fejlődés, és a jövő évre tervezett „optimista számítások” egy része meg is valósul — de mi lesz a diszkrimináló és drasztikusan büntető negatívumokkal?

Ambiciózus — más megfogalmazásban irreálisan optimista vagy egyenesen elfogadhatatlan — a kormány 2018-as költségvetés-tervezete, amely 5,5%-os gazdasági növekedéssel, éves átlagban 3,1%-os inflációval, 2,96%-os költségvetési hiánnyal és az idei évhez képest majd' 31 milliárd lejnyi többletbevétellel számol — ráadásul 42%-kal terveznek többet fordítani például a befektetésekre, mint ebben az évben, az egészségügyre pedig 17%-kal. A felsorolt pozitívumok ellensúlyozására azért vannak negatívumok is — a legnagyobb, hogy „pénz nélkül hagyja” az önkormányzatokat. Aztán csúnyán diszkriminál is, hiszen úgy tervezik: Bukarest a jövedelemadó 90%-át kapja meg, a megyei önkormányzatok pedig maradnak és boldogulnak az eddigi 71,5%-kal. Ráadásul drasztikusan és igazságtalanul „büntetné” azon önkormányzatokat, amelyeknek 2016. december 31-én volt megtakarított/félretett pénzük (hogy ezen összegek esetleg pályázati önrészek, beruházásra célirányosan elkülönítettek, az a kormány számára irreleváns), arról már nem is beszélve, hogy egyik-másik cikkelye erős centralizálási szándékot éreztet. Mindezek tükrében nincs mit csodálkozni azon, ha az RMDSZ-nek 100 módosító javaslata van a költségvetés-tervezettel kapcsolatban — a feszített munkatempó s a december 21-ig hátralévő idő rövidsége miatt azonban jó, ha ezek a módosítások egyáltalán felolvasásra kerülnek, mert megvitatásra vagy esetleges beillesztésre nemigen fognak, bármennyire reálisak és racionálisak is. S óhatatlanul felmerül az emberben: kicsit „játsszuk el a demokráciát” színdarabra emlékeztet a költségvetési bizottságban zajló büdzsémegvitatás, hiszen a kényelmes többségben lévő kormánykoalíció úgyis átviszi az akaratát.

Vissza a pénzügyi centralizációhoz?

 Erdei D. István képviselőt az általános vita egyik szünetében kaptuk telefonvégre, s megkérdeztük: milyen is ez a költségvetés, valóban annyira elrugaszkodott a valóságtól? „Szarkasztikusan úgy is válaszolhatnék: olyan, mint a tavalyi és mint a tavalyelőtti. Elvileg fenntartható a gazdasági fejlődés, s akkor a számokkal nem lesz baj — persze az első fél évet követően, az első költségvetés-kiegészítésnél valószínűleg lesznek negatív kiegészítések, ám a tervezetben számtalan probléma van, amelyekre mondhatni hiába kérdeztem rá, mert konkrét választ nem kaptam. Itt van például a legelső 'csoda': a kormánynak benyújtott tervezet 126 milliárd lej bevétellel számol, a parlament elé kerültben pedig már 15 milliárd lejjel többel. Hiába kérdeztem, honnan is 'teremtették elő' ezt a pluszt, konkrét választ nem kaptam — állítólag a megemelt fizetések és nyugdíjak adójából. A még szeptemberben jóváhagyott sarokszámokról délután tárgyalunk, de az biztos, hogy a költségvetés nem haladhatja meg ezeket. Arra a kérdésre sem kaptam választ, hogy a főváros van-e az országért, vagy az ország van a fővárosért — ugyanis a tervezet szerint Bukarest a jövedelemadó 90%-át kapja meg, a megyei önkormányzatok pedig maradnak az eddigi 71,5%-kal. Ez nemcsak hogy nem igazságos, de egyenesen felháborító, s kíváncsi vagyok, ha Bukarest főpolgármestere például liberális lenne, vagy más párthoz tartozna, akkor is ilyen nagy arányú százalékban gondoltak volna-e rá” — mondta a képviselő, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek 100 darab módosítási indítványa van a 2018-as költségvetéssel kapcsolatban — ugyanis a tervezetet kiküldték az önkormányzatoknak, amelyek megtették javaslataikat, s ezekből álltak össze a módosítások —, ám mint fogalmaz: a megfeszített tempójú munkarend miatt (december 21-ére tervezik a büdzsé végszavazását) a többség valószínűleg nem is fog engedni semmilyen módosítást, úgy fogadják majd el a költségvetést, ahogyan azt a kormány benyújtotta. Pedig módosítani ugyancsak lenne mit. „Miért kell drasztikusan és igazságtalanul 'büntetni' azt az önkormányzatot, amelyiknek 2016. december 31-én volt egy megtakarított összege? A költségvetés-kiegészítésből ugyanis levonnák a többletként szereplő summa felét. Értem én, hogy a pénzt költeni kell, s nem ülni rajta, de ha valakinek megtakarított pénze van, az nem biztos, hogy azt nem akarta elkölteni, hiszen ezek a 'többletek' vagy megtakarítások a legtöbbször bizonyos célirányos összegeket, pályázati önrészeket fedeznek. S ha december 31-én nem fizette be, mert például a befizetés január 15-én esedékes, akkor ennek az összegnek a felét elveszíti. Az eljárás ráadásul azért sem méltányos, mert 2016. december 31-től eltelt egy év: ha akkor nekem volt is költségvetési többletem, lehet, hogy már régen elfogyott. Javasoltuk, hogy ezt a szabályozást vagy teljesen töröljék a tervezetből, vagy találjanak más kritériumot, amivel a számlájukon lévő pénz elköltésére serkentik az önkormányzatokat. Nagyon sok beruházás van az Országos Helyi Fejlesztési Programban (PNDL), többek között a harmadik szatmári Szamos-híd is — a programra a költségvetésben egy bizonyos összeg van szánva, de hogy azt a programon belül hogyan osztják el, azt nem a költségvetési törvény, hanem a kormány mondja meg. És nagyon őszintén: érzek egy tendenciát a centralizációra. Ezt az érzést erősíti, ami a pedagógusok fizetésével is történt: eddig a megyei önkormányzatokon keresztül kapták, most pedig 'átviszik' a tanfelügyelőségekhez, azaz a tanügyminisztériumhoz. És ez nekünk nem jó” — summázta a képviselő.

Szabó Kinga Mária