Antibiotikum-dömping a húsban

Egymilliárd eurós deficit, antibiotikumokkal teletömött állatok és felfüggesztett húsexport, felduzzasztott minisztériumi „szakapparátus” — ez ma a román mezőgazdasági minisztérium.

Az állatorvosok napjára érkezett tegnap Szatmárnémetibe dr. Adrian Oros állatorvos, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos alelnöke és Kolozs megyei képviselő, aki sajtótájékoztatóján vehemensen kritizálta Petre Daea tárcavezetőt, tételesen elemezve azokat a lépéseket, amelyekkel „taccsra vágta” az amúgy is ingatag lábakon álló romániai mezőgazdaságot. „Nem elég, hogy Románia az EU-ban és egész Európában amúgy is első helyen áll az antibiotikum-rezisztencia tekintetében, de a miniszter úr önkényes és szakvéleményeket mellőző törvénymódosításaival egy olyan árucikké tette a gyógyszert, az antibiotikumot, amelyet bárki, bárhol megvásárolhat, és annyit töm belőle szerencsétlen állataiba, amennyit nem szégyell. Az antibiotikumok használatával kapcsolatban ilyen lezserség sehol nincs a világon — és máris megvan a negatív eredménye: a két legnagyobb piacnak számító Törökország és Izrael felfüggesztette a juh és szarvasmarha Romániából történő importját a túlgyógyszerezett állatok és hús miatt” — hangsúlyozta. Ugyanis miközben az teljesen megszokott dolog, hogy az emberek még a megfázásra is antibiotikumot szednek (bár amióta receptköteles lett, már nem kapkodják nyakra-főre, ipari mennyiségben), kevés figyelem hárul arra, hogy az állattartásban is nagyon sok ilyen gyógyszert használnak — az állattartásban alkalmazott antibiotikumok túlzott használatának következtében pedig nemcsak az állatokra, de az emberekre is veszélyes multirezisztens kórokozók fejlődhetnek ki (például úgy, hogy a gyógyszernek ellenálló baktériumok az állatokkal való munkavégzés során az emberrel is érintkeznek). Az állattartásban azért kedvelik az antibiotikumokat, mert képesek elősegíteni a hozamfokozást, azaz segítik az állatok növekedését, valamint fokozzák a hús-, tej- és tojástermelést — azaz mindennapi ételünket. S bár 2006 óta tilos antibiotikumokat használni teljesítményfokozóként és növekedésserkentőként az Európai Unióban, a fertőzéseket azonban továbbra is lehet antibiotikumokkal kezelni, ám a kezelés után meg kell várni a vágással, amíg lebomlanak — de ki ellenőrzi ezt?

Oros nemcsak az élelmiszer-biztonsággal és az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos „lezserséget” olvasta Daea fejére, hanem a mezőgazdasági területek és felszerelések az elmúlt időszakban nagy csinnadrattával beharangozott adómentessé tételének elmaradását, valamint a paradicsomtermesztési és sertéstenyésztési támogatói programokat is, amelyekbe összesen 120 millió eurót fektettek be, de abszurd módon a két ágnak 25 és 20%-kal nőtt a deficitje tavaly. „Talán nincs is miért meglepődni ezeken, figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság kereskedelmi deficitje 2017-ben több volt, mint 1 milliárd euró. Egy olyan országban, amely alapjában véve agrárország. Persze vannak olyan területek is, ahol növekedés, sőt, szembetűnően jelentős növekedés látható: a mezőgazdasági igazgatóságok új egységei — igaz, ezek az igazgatóságok egy régi rendszer idejétmúlt őskövületei, melyeket teljes egészében fel kellene számolni inkább —, valamint a mezőgazdasági minisztérium államtitkárainak száma. Ebben a pillanatban 6 darab van belőlük. Nem hiszem, hogy bárhol a világon lenne még ennyi mezőgazdasági államtitkára egy kormánynak — s valószínűleg az is teljesen véletlen, hogy valamennyien Teleorman megyeiek. Pozitív megközelítésben ez azt is jelenthetné, hogy a román mezőgazdaságot és érdekeit hét ember képviselhette volna az Európai Bizottságnál, például most is, amikor a költségvetést állították össze, sajnos azonban közülük egyetlenegy, maga a miniszter sem vette soha a fáradságot, hogy ellátogasson oda” — mondta.

Szabó Kinga Mária