„Asszimilált” városaink (2.): Munkács

Ismert viccel kezdjük Munkácsi városismertetőnket.

Egy káderes személyi lapot tölt ki Kovácsról. Arról is érdeklődik a személyzetis, hogy milyen országban lakott Kovács.

— Hát kérem én laktam az Osztrák–Magyar Monarchiában, majd Csehszlovákiában, aztán Magyarországon, a Szovjetunióban, jelenleg pedig Ukrajnában lakom.

— Maga aztán jó sokat költözött életében.

— Nem kérem, én ki nem mozdultam Munkácsról.

Hát igen, Kovács feje felett (és nem csak) csak a határokat módosították…

Munkács Kárpátalja központi részén terül el, az Északkeleti–Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. A lakosság száma, de az ipara is feljogosítja a megye második legnagyobb városának a címére. Ungvártól 42 km–re délkeletre, a Latorca partján található, 1138-ban Muncas néven említik először. Várát a monda szerint Álmos vezér építtette. 1241–ben a tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla német vendégtelepesekkel pótolta az elpusztult lakosságot, Nagy Lajos románokat telepített ide, majd helyüket 1359–ben ruténok foglalták el. 1445–ben Hunyadi Jánosé lett, aki szabad várossá tette.

A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.

Az 1910. évi népszámlálás szerint 17 275 lakosából 12 686 fő (73,44%) magyar, 3078 fő (17,82%) német és 1394 fő (8,07%) ruszin nemzetiségűnek vallotta magát. A vallás szerinti megoszlást tekintve 7675 fő (44,43%) izraelita, 4081 fő (23,62%) görögkatolikus, 3526 fő (20,41%) római katolikus, 1771 fő (10,25%) református és 190 fő (1,1%) evangélikus volt. A 2001–ben megejtett népszámláláson 81 600 lakosából 62 900 ukrán, 7300 orosz, 6900 magyar és 1100 cigány volt.

A munkácsi vár

Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

A vár jelentős szerepet játszott a Habsburg–ellenes mozgalmak korában.

A vár és a hozzá tartozó birtokok 1635–ben váltak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonává. Halála után felesége, Lorántffy Zsuzsanna birtokába jutott, aki folytatta annak kibővítését, megerősítését, amihez francia építészek szaktudását is igénybe vette.

A munkácsi vár fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. A fejedelem 1703. június 16-án a Vereckei-hágón át érkezett Lengyelországból Magyarországra. Csapatai 1703. június 24-én foglalták el Munkácsot, a várat birtokba venni azonban akkor még nem tudták. A vár ostroma 1703 novemberében kezdődött és 1704. február 16-án a kuruc sereg győzelmével ért véget.

A kurucok szabadságharca vereséggel végződött. 1711. június 22–én a vár védői letették a fegyvert.

1782–ben börtönné alakították át, az elkövetkezendő évtizedekben sok neves forradalmár sínylődött kazamatáiban. Itt raboskodott többek között Alexandru Ipsilanti görög nemzeti hős, Kazinczy Ferenc magyar író, nyelvújító és a Martinovics-féle összeesküvés 42 résztvevője.

1805-ben 88 napon keresztül, Napóleon elől menekítve, a várban őrizték a magyar Szent Koronát.

Az első világháború után, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Kárpátalját, lakosságának akarata ellenére Csehszlovákiához csatolták, a várat először a csehszlovák hadsereg (1919–1938), a visszacsatolás után pedig 1944–ig a magyar honvédség kaszárnyaként használta. 1945–től a szovjet néphadsereg laktanyája volt 1962–ig.

A város nagy szülötte

Munkácson született Munkácsy Mihály (Lieb Mihály Leó) 1844. február 20–án. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Munkácsy Krisztus–trilógiája (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo) világszerte nagy népszerűségnek örvend. Egy másik híres munkája a Honfoglalás.

1896–ban az Ecce Homót, a Krisztus–trilógia harmadik darabját Budapesten mutatta be és részt vett a millenniumi ünnepségeken is. A képre 315 ezer érdeklődő volt kíváncsi, bemutatója után ünnepségsorozatot rendeztek. Munkácsy megjelent az Apponyi grófnál megrendezett estélyen, és az Akadémián megtartott fogadáson is. De innen gyorsan távozott, ugyanis rosszul lett. Idegei felmondták a szolgálatot: 1897. február 4–én kitört rajta a téboly. Egyre romló idegállapota miatt először Baden–Badenbe, 1897–ben a Bonn melletti endenichi szanatóriumba szállították. Itt halt meg 56 évesen 1900. május elsején.

Hány óra van Munkácson?

Amikor évekkel ezelőtt Kárpátalján jártam, érdekes jelenségre figyeltem fel. Bár akkor is és jelenleg is Kárpátalján is az országos, azaz kijevi időszámítás a hivatalos, a kárpátaljai magyarok általában a budapestivel megegyező „magyar időt” használják mindennapi kommunikációikban. Ennek magyarázata egyszerű: öntudatos magyar ember nem a hivatalos moszkvai idő szerint, hanem a budapesti idő szerint járatta az óráját, így az két órával kevesebbet mutatott nemcsak a Kreml toronyórájánál, hanem az összes ungvári és beregszászi, munkácsi, huszti és técsői hivatalos időmérőnél is. Hogy a magyar lakosság által nyilvántartott pontos idő történetesen éppen a budapestivel esett egybe, azt senki nem hangsúlyozza, de mindenki nagy megelégedéssel konstatálja saját óráján, hogy éppen akkor mutat 12–t, amikor a Kossuth-rádióban harangoznak…

Munkácsnak több magyar honlapja is van. Akit részletesebben is érdekel a város és szülötteinek, valamint a vár története az az internetes elérhetőségek között sok érdekes adatot és fényképes beszámolót talál.

Stahl István