Aszály sújtja a mezőgazdaságot

Fodor István mezőgazdasági mérnök, a Szatmár Megyei Agrárkamara igazgatója szerint amennyiben nem lesz elegendő csapadék, veszélybe kerülhet az idei, még be nem takarított termés.

Néhány hete még mindenki arról beszélt, hogy az idén rekordtermés lesz a mezőgazdaságban. Már learatták a búzát, az árpát, a zabot, a repcét és a tritikálét, melyekből a rekordtermés már a magtárakban van, de bizonytalan, hogy mi lesz a kukoricával, a napraforgóval, a cukorrépával és azokkal a növényekkel, amelyek még a földben vannak. Fodor István mérnök, a Szatmár Megyei Agrárkamara igazgatója borúlátóan nyilatkozott a mezőgazdaság helyzetéről.

Nagyobb károkat azokon a földeken okoz a szárazság, ahol nem volt alkalmazva őszi mélyszántás. Az őszi szántás előnye, hogy a csapadék és a hólé beszivárog a földbe, melyet a növény később felhasználhat. A tavaszi szántás hátránya, hogy a nagy melegben a felső talajréteg kiszárad, a növény pedig nem tudja a mélyből felszívni a vizet, mert a gyökerek nem tudnak áthatolni a kemény rétegen. A szántás mélységénél létrejön egy elzáró réteg, ahonnan a gyökér nem tud továbbhaladni. A jól fejlett növények esetében is előfordul, hogy a szárazság miatt megreped a föld, s vele együtt a gyökér is, mely nem tudja tovább táplálni a növényt, az pedig elszárad vagy nem fejlődik tovább.

Az őszi szántás amiatt is jó, mert sokkal jobb magágy alakul ki benne, a vetés is egyenletesebb, jobb a vízgazdálkodása is. Most egy olyan időszakban vagyunk, amikor — az aratni valón kívül — mindennek kell a csapadék. Sajnos az előrejelzések azt mutatják, hogy augusztus és szeptember is nagyon száraz lesz. És a kánikula is folytatódik. Ha megfigyeljük, a kukoricalevelek már tíz órakor betekerednek, mert nem jutnak elegendő vízhez, így akadályozzák meg a párolgást azzal, hogy szűkítik a párolgási felületet.

A gyomirtózás is használ a növényzetnek szárazság idején, mert a kiölt gyomok nem fogyasztanak vizet és tápanyagokat. Azt tudni kell, hogy a gyomnövények nagyon erős és mélyre nyúló gyökerekkel rendelkeznek, sokkal könnyebben felszívják a vizet és a tápanyagokat, és ezek ha hirtelen felnőnek, a kultúrnövényeknek esélyük sem marad fejlődni közöttük. A gyomnövények évezredek alatt alakultak ki és a természetes szelekció során azok maradtak meg közülük, amelyeknek erősebb az alkalmazkodási képességük.

Fodor István szerint az elmúlt napok esőzései az öt milimétert sem érték el, holott ahhoz, hogy a föld átázzon, legalább húsz miliméternyi csapadékra lenne szükség. Amennyiben a közeljövőben nem hull a földekre megfelelő mennyiségű eső, problémák lesznek a terméssel.

Elek György