Átadták a 2013-as Ezüstfenyő-díjakat

Idén 14. alkalommal osztották ki az RMDSZ által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat Marosvásárhelyen. A díjátadásra a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén került sor szombaton. Szatmár megyéből Găman Mihai és Thoroczkay Sándor részesült elismerésben.

Szombaton Marosvásárhelyen tizennegyedik alkalommal adták át az Ezüstfenyő-díjakat. Az elismerést azoknak a személyeknek ítéli oda minden évben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akik kiemelkedő munkát végeztek a magyarság szülőföldön való megmaradásáért és az RMDSZ programjának megvalósításáért. Ebben az évben 27 személy — számos kiemelkedő erdélyi magyar közéleti személyiség, esperes, püspök, lelkész, orvos, pedagógus és köztisztviselő — részesült Ezüstfenyő-díjban. A Kelemen Hunor szövetségi elnök átadásával kiosztott díj Gyarmati János és Kiss Levente marosvásárhelyi képzőművészek alkotása. „Az RMDSZ idei Ezüstfenyő-díjazottjai önzetlen közszolgálatot végeztek hosszú éveken, évtizedeken keresztül, munkájukkal az erdélyi magyar közösséget erősítették. Nem csak anyagi javakat szereztek vissza, hanem szellemi javainkat is gyarapították, ápolták. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről az Ezüstfenyő-díj egy erkölcsi elismerés, amellyel köszönetünket fejezzük ki ezért a munkásságért. Az önállóságba vetett hit, a transzilvanizmus az elmúlt 23 évben a mi munkánkat, a mi utunkat is jellemezte, kimondva vagy kimondatlanul a Kós Károly-i építkezést, szervezkedést egy percig sem veszíthetjük szemünk elől. Minden nap építenünk kell a közösséget, otthont kell teremtenünk, téglát téglára rakva kell haladnunk, mert csak az lesz a miénk, amit mi a magunk számára kiharcolunk. Bizalomra van szükségünk, kitartásra, célkövető cselekvésre és töretlen hitre abban, hogy szülőföldünkön magyarként akarunk élni, tervezni és megmaradni” — hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, majd ezt követően átadta a díjakat. A díjazottak között két Szatmár megyei személy is volt Găman Mihai és Thoroczkay Sándor személyében.

Laudációk

Găman Mihai 47 éves, házas, két gyermek édesapja. Sinaián született, a Szatmárnémeti Egészségügyi Líceumban érettségizett, majd a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban egészségügyi középkáderként dolgozott 1996-ig. Ebben az esztendőben azonban megnyerte Pusztadarócon a polgármesteri választást, amely tisztséget azóta is sikerült megőriznie. Időközben, 1998 és 2003 között, a Vasile Goldiş Egyetemen jogi szakon diplomázott, majd 2010-ben a mesteri címet szerezte meg a jogtudomány területén. Szatmár megye egyik legsikeresebb polgármestere, nem csak a megnyert mandátumok számának tekintetében. Büszke arra, hogy olyan önkormányzatot hozott létre, mely lakosságközpontú, hatékony és szakértői. Ezt a közösség is elismeri, és a személyébe vetett bizalom közvetlenül társul az RMDSZ-be mint érdekvédelmi szövetségbe vetett bizalommal is. Nagyon sikeres, tevékeny csapatot alakított ki a községvezetésben és tevékenységének köszönhetően a megye egyik legfejlettebb határ menti településévé nőtte ki magát Pusztadaróc, kihasználva minden felkínálkozó fejlesztési lehetőséget a közösség érdekében. Szaktudását és szervezői képességeit az RMDSZ megyei vezetésében is kamatoztatta, a megyei szervezet ügyvezető elnökeként segítve korábban a munkát.

Thoroczkay Sándor felsőfokú tanulmányait a Babeș-Bolyai tudományegyetem történelem szakán végezte 1967-ben. Az egyetem elvégzése után néhány évig a háromszéki Zabratópatakon, majd a Lázári községhez tartozó sándorhomoki iskolában volt történelemtanár. 1981-től ugyanennek az iskolának aligazgatója, majd 1985-től nyugdíjazásáig (2009) vezetője. A rendszerváltás előtt a vidéki értelmiség sajátos eszközeivel tartotta életben a közösségi életet, majd azt követően aktívan bekapcsolódott annak megerősítésébe: az RMDSZ lázári szervezetének alapító tagja, majd elnöke, valamint a helyi cserkészcsapat alapítója és támogatója. A megyei közélet aktív résztvevője, 1991 óta kisebb szünetekkel az RMDSZ megyei választmányának tagja, többször volt az állandó bizottság tagja és szenátorjelölt. Történelemtanárként 1991-ben kezdeményezője és megalapítója, majd első elnöke a szatmárnémeti Szent István Körnek. A hiánypótló céllal létrehozott kör előbb — élve az újonnan megnyílt lehetőséggel — a szatmári magyarság ama igényét próbálta kielégíteni, hogy megismerje nemzeti történelmének azon fejezeteit, amelyekhez a diktatúra idején nem férhetett hozzá. Ezt az ismeretterjesztő célt megtartva, fokozatosan bővült a kör tevékenysége. és azóta Szatmár helytörténeti kutatásait összefogó aktív civil szervezetté vált, amelynek fontos küldetése a nemzeti múlt megismertetése, a tisztázatlan részek kutatása, valamint az identitástudat erősítése a Szent István-i gondolatok és a nemzeti, keresztény, konzervatív értékek mentén. Mindebben Thoroczkay Sándornak mint a kör elnökének, majd 2007 januárjától tiszteletbeli elnökének kulcsszerepe van. Szerzője és társzerzője több ismeretterjesztő és helytörténeti tanulmánynak, amelyek a Szatmári Friss Újságban, valamint gyűjteményes kötetekben jelentek meg: Otthonom, Szatmár megye című sorozat; Szatmár megye monográfiája; Ott, ahol zúg a négy folyó; önálló kötete: A Láncos-templom története.