Augusztusban átadásra kerül a gyermekotthon

Végéhez közelednek a felújítási, átalakítási munkálatok, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy augusztus 25-én, ünnepélyes keretek között megáldják az egykori zárda épületét.

Család típusú gyermekotthonként működik majd augusztustól a nagykárolyi zárda. Az impozáns, Nagykároly egyik emblematikus épületének számító ingatlan a piarista nővérek gondozásában van, ők fognak ide átköltözni abból az épületből, melyet jelenleg használnak a Kalazanci Szent József templom közvetlen közelében.

A zárda épületének felújítása egy Európai Uniós, Regio-s pályázat keretében valósul meg, mely által a korábban iskolaként funkcionáló, majd hosszú éveken át üresen és elhagyatottan álló épület amellett, hogy visszanyeri régi pompáját, élettel telik meg.

A piarista nővérek 2004 óta vannak jelen Nagykárolyban. A zárda épületének átalakításával az eddig általuk működtetett gyermekotthont bővítik majd. A zárdába átköltözve szeretnének egy fiúcsaládot és egy kisgyerekes — két évtől hét éves korig, fiúk és lányok együtt — családot is kialakítani. Ezzel a négy családdal laknak majd a nővérek együtt, és közben a másik melléképületben tovább működtetik a 2009. decemberében indított napközit. A gyermekotthonban a lakószobák mellett közösségi termek, ebédlő, tanulószobák lesznek kialakítva, és lesz egy kápolna is a közösségi teremben. Műemléki környezetben lévő épületekről van szó, s a szabályokat tiszteletben tartva újítják fel, szerelik fel az ingatlanokat, és megfelelően parkosított udvarral teszik ezeket újra Nagykároly ékességeivé.

A tervek szerint augusztus 25-ére, Kalazanci Szent József ünnepére készülnek el a felújítással, azonban míg ezt befejezik, sokat dolgoznak majd az otthonba költözők és támogatóik is. A lakóépület megújítása mellett a nővérek és védenceik fontosnak érezték, hogy az ingatlanegyütteshez tartozó udvaron is rendet tegyenek. Bori nővér szinte naplót vezetett a munkálatokról. Beszámolójában részletesen kitér a felújítási munkálatokra: „munkálatunk első állomása volt, hogy az udvar végében álló romos épületet egy lelkes házbontó csapattal „támadtuk meg". A reggeli lelkes nekibuzdulás szinte elsöpörte a tetőzet halvány ellenállását.(….) A tervezettnél hamarabb végeztünk a házbontással, s csapatunk közben tovább gyarapodott erejük teljében lévő társakkal, ezért még e nap folyamán megtisztítottuk egy kiszáradt fa lombjait az ágaktól, és az udvar egyik csücskét némi bozóttól”.

A következő tervük egy igazi kis babaház létrehozása volt. Egy üresen álló melléképület jó alkalmat kínált tervünk megvalósítására. Első lépésben kitakarították a hajdan kazánháznak használt kis épületet, majd hozzáértő kezek vakolták kívül-belül, s festették fehérre a külső falakat. A tetőszerkezetig megújított épület falát is kifestették, mely ezáltal „mesevilág és virágoskert díszítésű” résszé alakult. Kertrendezés is szerepel terveik között, illetve még sok olyan elképzelés vár megvalósításra, mely által az épület és a kert éppoly barátságos és melegséget tükröző otthon lesz, mint amit a nővérek maguk mögött hagynak.