Austin: a „sokismeretlenes” kezdés
A Forma–1-es világbajnokság idényének utolsó előtti futamát rendezik meg ezen a hétvégén. A mezőny öt év után visszatért az Amerikai Egyesület Államokban, de új helyszínen, az austini Circuit of the Americas-on fognak küzdeni a pontokért.
A Forma–1-es világbajnokság öt év után visszatér az Amerikai Egyesült Államokba. Az indianapolisi pálya illetékesei 2007 után nem tudták tovább vállalni a jogdíjak fizetését, s mivel a helyiek érdeklődése is egyre inkább csökkent a sportág iránt, a világ első számú hatalma kiszorult a versenynaptárból. A fontos piac miatt azonban ez tarthatatlan helyzet volt, ezért lényegében csak idő kérdése volt, hogy mikor és hová tér vissza az Amerikai Nagydíj, melynek egyébként fordulatos előélete van.
Az új helyszín Texas állam fővárosa, Austin lett. A Circuit of the Americas Hermann Tilke legújabb alkotása, bár több helyen gyanúsan hasonlít más pályák részleteire. A padlógázos 2-es és 3-as kanyart sokan a brazíliai Senna S, a 4-estől a 9-es kanyarig terjedő szakaszt a silverstone-i villámgyors Maggots/Becketts/Chapel kombinációhoz hasonlították, a 12-es és 16-os kanyar közti rész a hockenheimi stadionrészre hajaz, a 16/17/18-as nyújtott jobbos pedig az isztambuli 8-ashoz. „Az aszfaltcsík változatos, az első szektor gyors és kanyargós, sok benne a szintváltozás, beleértve az 1-es kanyarhoz vezető emelkedőt, a kör vége viszont lassabb és technikásabb” – foglalta össze a Mercedes GP csapatfőnöke, Ross Brawn.
A legelső forduló ugyanakkor teljesen eredeti: az évtizedek folyamán az Eau Rouge és hungaroringi Mansell–kanyar kivételével jobbára kikoptak a magas emelkedőkön található kanyarok – bár egy hasonló bekerült az indiai pálya vonalvezetésébe –, Austinban azonban épp egy ilyen gyöngyszemet helyeztek el. Rögtön a célegyenes végén van az éles balos, amely rendkívül izgalmasnak ígérkezik, mert nehéz eltalálni a csúcspontját, és könnyen megcsúszhat benne az autó. A dimbes-dombos terepről sokat elárul, hogy az aszfaltcsík legalacsonyabb és legmagasabb pontja között 41 méteres szintkülönbség van.
A Circuit of the Americas felavatása már megtörtént, így nem az F1-es sztárok fogják először birtokba venni. Jérome d'Ambrosio, a Lotus tesztpilótája egy 2010-es Renault-val vezetett rajta egy hónappal ezelőtt, s úgy vélte, a versenyzők és a nézők is élvezni fogják.
Mario Andrettinek, az amerikaiak második – egyben utolsó – Forma–1-es bajnokának szintén elnyerte a tetszését az 5,516 kilométer hosszú pálya, melyen a verseny távja 56 kör lesz. A McLaren becslése szerint a legjobb köridők 1 perc 38 másodperc környékére tehetők majd, a Ferrari szimulátorában a tesztpilóta Jules Bianchi is nagyjából ennyi idő alatt ért körbe, míg a Mercedes az időmérőre 1:37-es, a versenyre 1:42-es köridőt jósolt. A vonalvezetés egyébként az óramutató járásával ellentétes.
A csapatok mostanában szert tettek némi gyakorlatra az új versenypályák megismerésében, hiszen 2008 óta minden évben legalább egy helyszínnel bővült a bajnokság. A folyamat mindig hasonlóan zajlik. „Nagy mérnöki kihívás először látogatni egy új pályára – ismeri el Brawn. – A csapat a szimulátorban több mint öt versenynek megfelelő távot tett meg, hogy feltérképezzük a vonalvezetést, a dőlésszögeket és a várható terheléseket.”
Az istállók szakemberei néhány héttel a nagydíj előtt kapják meg a tervezőktől a részletes térképet, erről viszik be az adatokat a szimulátorokba. A fejlett technológia lehetővé teszi, hogy a viszonylag nyers adatok alapján támpontot kapjanak róla, milyen legyen a leszorítóerő, a váltóáttételezés, a hasmagasság, a hűtés, a rugók feszessége. Az egyéb aszfaltcsíkokkal való rokon vonások keresése szintén része a felkészülési eszköztárnak.
Viszont az aszfalt minőségéről alig rendelkeznek információval, ide értve a burkolat érdességét és egyenetlenségét is. Ez amúgy a Pirellinek is feladta a leckét. Az olasz gumiabroncs-gyártó konzervatív döntést hozva a két legkeményebb abroncsát viszi el Austinba, a fehér és az ezüst csíkosat, melyek idén korábban háromszor, Malajziában, Belgiumban és Olaszországban voltak egyszerre a kínálatban. Egyelőre csak találgatni lehet, hány kerékcserés stratégiákat alkalmaznak majd a csapatok, de ha kellően sima az aszfaltfelület, elképzelhető, hogy ismét egyetlen bokszkiállással teljesíthető lesz a táv.
Ki lesz háromszoros világbajok?
Immár végérvényesen kétfősre szűkült a Forma–1-es világbajnoki címre esélyesek névsora, most már biztos, hogy a Red Bull Racing német pilótája, a címvédő Sebastian Vettel, vagy a Ferrari spanyol versenyzője, Fernando Alonso lesz a végső győztes. Így az is biztossá vált, hogy az idei bajnok a harmadik címét szerzi meg. Az elmúlt futamokon nyújtott teljesítmény miatt az esély Vettel mellett szól, a német akár már hétvégén is bebiztosíthatja vb-címét. Ehhez nyernie kell úgy, hogy Alonso legfeljebb az 5. helyen végezzen. Ha a német a 2. lesz, és Alonso legfeljebb a 9. helyre hozza be a Ferrarit, akkor már bajnok lehet, de akkor is ünnepelhet a címvédő, ha a 3. helyen zár Texasban, és Alonso nem szerez pontot.
Vettel amúgy is jubilál a hétvégén, ugyanis századik Forma–1-es futamán áll rajthoz. Az első versenyére 2007-ben, éppen az Amerikai Egyesült Államokban, Indianapolisban került sor a BMW-vel. A Ferrarinak elsősorban az kell vettel „ünneprontásához”, hogy végre jó hatékonysággal készítsen fejlesztéseket, mert – amint Abu–Dzsabiban is megemlítették – Alonsótól sem várhatnak minden héten csodát. A csapat a siker érdekében lebonyolított egy újabb egyenesfutási tesztet Jules Bianchival, aerodinamikai mérések céljából.
Vettel az előző két idényben nyert világbajnokságot, míg Alonso 2005-ben 2006-ban volt a mezőny legjobbja.
Közvetítések
Szombat: harmadik szabadedzés: 17 óra (Digi Sport 3); időmérőedzés: 20 óra (m1, Digi Sport 3)
Vasárnap: futam: 21 óra (m1, Digi Sport 2).
A világbajnokság állása
Pilóták
1.
Sebastian Vettel
német, Red Bull Racing
255
2.
Fernando Alonso
spanyol, Scuderia Ferrari
245
3.
Kimi Räikkönen
finn, Lotus
198
4.
Mark Webber
ausztrál, Red Bull Racing
167
5.
Lewis Hamilton
brit, McLaren
165
6.
Jenson Button
brit, McLaren
153
7.
Felipe Massa
brazil, Scuderia Ferrari
95
8.
íNico Rosberg
német, Mercedes GP
93
9.
Romain Grosjean
francia, Lotus
90
10.
Sergio Pérez
mexikói, Sauber
66
11.
Kamui Kobajasi
japán, Sauber
58
12.
Nico Hülkenberg
német, Force India
49
13.
Paul di Resta
brit, Force India
46
14.
Pastor Maldonado
venezuelai, Williams
43
15.
Michael Schumacher
német, Mercedes GP
43
16.
Bruno Senna
brazil, Williams
30
17.
Jean-Eric Vergne
francia, Scuderia Toro Rosso
12
18.
Daniel Ricciardo
ausztrál, Scuderia Toro Rosso
10
Csapatok
1.
Red Bull Racing
422
2.
Scuderia Ferrari
340
3.
McLaren
318
4.
Lotus
288
5.
Mercedes GP
136
6.
Sauber
124
7.
Force India
95
8.
Williams
73
9.
Scuderia Toro Rosso
22
