Az államfő az ügyészek függetlenségéért aggódik
Az ügyészek semmiképp sem kerülhetnek politikai ellenőrzés alá, nem rendelhetik őket alá egy politikusnak, legyen az akár miniszter is — szögezte le kedden Klaus Iohannis államfő.
Az államelnök kedden reagált először arra, hogy múlt héten az alkotmánybíróság előírta számára a korrupcióellenes főügyész felmentését, amelyet a szociálliberális kormány igazságügyi minisztere kezdeményezett.
Mint ismeretes, a hatályos jogszabály szerint az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki, vagy menti fel az igazságügyi miniszter javaslata alapján, de a taláros testület most megállapította: az elnök nem mérlegelheti a főügyész felmentésének időszerűségét, és alá kell írnia a menesztéséről szóló elnöki rendeletet, ha a tárcavezető ezt kezdeményezte.
Az alkotmánybíróság múlt heti közleményében az alaptörvény 132. szakaszára hivatkozott, amely szerint az ügyészek részrehajlás nélkül, a törvényesség és a hierarchikus ellenőrzés elvei szerint, az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket.
Az elnök szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten, és nemcsak az a tétje, hogy menesztik-e — a kormánykoalíció által visszaélésekkel vádolt — Laura Codruţa Kövesit a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről. Iohannis okfejtéséből kiderült: helyteleníti, hogy a miniszter egyedül dönthessen a vádhatóságok vezetőinek leváltásáról, és az ügyészek függetlenségéért aggódik. Az államfő arra figyelmeztetett, hogy az alkotmányban szereplő „miniszteri fennhatóság” semmiképpen sem jelenthet alárendeltséget.
Iohannis azt mondta, megvárja a taláros testület indoklását, „megpróbálja azt megérteni”, és annak megfelelően hozza meg döntését.
Hozzátette, hogy mindenképpen tiszteletben tartja az alkotmányt, de azt az újságírók keresztkérdéseire sem árulta el, hogy eleget tesz-e az alkotmánybírósági határozatnak. Az elnök viszont megállapította: kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy maga az alkotmánybíróság tiszteletben tartja-e az alkotmányt. Szerinte a testület saját magát hozta abba a „sajnálatos” helyzetbe, hogy alkotmánytiszteletét megkérdőjelezzék.
Iohannis arra reagált: az ellenzéki média szerint sérti az alkotmánybírók kilencéves mandátumáról szóló előírást és így megkérdőjelezi az egész testület határozatainak legitimitását az, hogy az alkotmánybíróság egyik — töredékmandátuma után újabb kinevezést szerző — tagja már tíz éve tagja a taláros testületnek. Egyes ellenzéki politikusok azt is hatáskörtúllépésnek és alkotmánysértőnek találták, hogy a taláros testület előírja az államfőnek, mit tegyen.
Az elnök elhárította azt az ellenzéki felvetést, amely szerint népszavazáson kéne dönteni az igazságszolgáltatás körüli vitákról. Egy alkotmánybírósági döntést nem lehet népszavazásra bocsátani — szögezte le Klaus Iohannis államfő.
