Az állattartókkal találkozott a prefektus

Eugeniu Avram prefektus május 24-én találkozott a gazdákkal. Elmondta, szívügyének tarja a mezőgazdaságot, azon belül az állattartást, ezért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen ezen a találkozón.

Csütörtökön újabb vizsgát rendeztek a Szatmár Megyei Agrárkamaránál. Ez alkalommal a megye számtalan településéről érkezett állattartók juthattak oklevélhez. Huszonhét állattenyésztő — tizenkilenc férfi és nyolc nő jelent meg a vizsgán, hogy a vizsgáztató bizottság előtt számod adjanak ismereteikről, amelyeket a tanfolyam során szereztek. Az Agrárkamaránál az utóbbi évek során nagyon sok állattartó gazda és farmvezető szerzett az Európai Unió által elismert oklevelet, amelyeket pályázatok során vagy külföldi munkavállalás esetén hasznosítottak.

A gazdák panaszai

A vizsgák után az Agrárkamara szatmárnémeti székházában találkozott a gazdákkal Eugeniu Avram, Szatmár megye kormánybiztosa, aki évtizedekig dolgozott állatorvosként, egy ideig a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője is volt. Avram elmondta, hogy szívügyének tarja a mezőgazdaságot, azon belül az állattartást, ezért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen ezen a találkozón.

A gazdák legtöbbje nem ért egyet azzal, hogy az EU a nyugat–európai országok érdekeinek megfelelően hoz döntéseket, amelyek teljesen hátrányos helyzetet teremtenek a romániai gazdák számára. Brüsszelben szabják meg, hogy a romániai gazdák milyen agrárpolitikát gyakoroljanak, egyenlőtlen támogatási rendszer mellett kell végezzék tevékenységeiket és jelenjenek meg a piacokon. Számtalan esetben olyan importtermékekkel kell felvegyék a versenyt a hazai termelők, amelyek nem felelnek meg az európai uniós elvárásoknak, közben minőségi hazai termékek termesztését és forgalmazását állítják le. A gazdák szerint vannak törvények arra, hogy a nem megfelelő import termékek forgalmazását leállítsák, de úgy tűnik, hogy ez senkinek sem érdeke.

Folyamatosság

A gazdák azt is szóvá tették, hogy jelentős hátrányt jelent számukra az is, hogy gyakran váltják egymást a kormányok, így a mezőgazdasági miniszterek is. Miniszterváltáskor az új szaktárcavezetők mindent megváltoztatnak, gyakran azt is, ami jól működött, emiatt a mezőgazdasággal foglakozók nem tudnak hosszú távon tervezni. Ki kellene dolgozni egy hosszú távra szóló agrárpolitikát, ami túléli a hatalomváltásokat. Ezzel kapcsolatosan más európai országokban gyakorlatban lévő példákat soroltak fel. A gazdák azt sem értik, hogy miért nincs minden európai uniós országban egy törvény. Míg a nyugat–európai országokban magas támogatásban részesülnek a gazdák, nálunk ezeknek a töredékét adják, azt is késve. Még a magyarországi támogatási rendszerhez sem hasonlíthatjuk a hazait, ezért van az, hogy ugyanazt a minőségű magyar terméket sokkal olcsóbban lehet megvásárolni, mit a hazait. Országon belül is vannak különbségek. Egy olyan gazda, aki hivatalosan bejegyzett mezőgazdasági vállalatot működtet, hátrányos helyzetben van azzal, aki nem hivatalos formában tevékenykedik, mert annak a költségei sokkal kisebbek, de termékeit ugyanolyan áron értékesíti. A kormánybiztos megígérte, hogy foglalkozni fog a felvetett problémákkal, szombaton Szatmárnémetibe látogat a vidékfejlesztési miniszter, egy későbbi időpontban pedig a mezőgazdasági szaktárca vezetője, akikkel szintén találkozhatnak majd a gazdák.

Elek György