Az árvíz és a jég okozta kár meghaladja a 3,86 millió lejt

A május 25. és 30. közötti időszak természeti katasztrófái során Szatmár megyében 29 103 hektár mezőgazdasági terület ment tönkre, ugyanakkor több gazdasági és szociális létesítmény, 2461 lakóház és több melléképület rongálódott meg — mondta el megkeresésünkre Altfatter Tamás alprefektus.

A felmérés szerint a kár értéke több mint 3,86 millió lej. A lakóházak esetén leginkább a tetőszerkezet sérült meg, mint kiderült, 754 691 cserép, 34 938 ezer palalemez, valamint 13 230 bitumenes pala, 2480 négyzetméter melegházi fólia és 25 egyéb típusú lemez ment tönkre, így ezek cseréje elengedhetetlen. Altfattertől megtudtuk, a kedvezőtlen időjárás miatt összesen 29 103 hektár mezőgazdasági terület ment tönkre, ám nem minden esetben beszélhetünk százszázalékos kárról. Az összesítés szerint 500 hektár eper, 7350 hektár búza, 760 hektár zab, 17 555 hektár kukorica, 375 hektár árpa, 2780 hektár napraforgó, 1550 hektár repce, 1850 hektár tritikálé, 370 hektár zöldséges, 145 hektár kaszáló és legelő, 18 hektár melegházi kultúra, illetve 850 hektár más típusú kultúra, többek között szőlős ment tönkre. A kárfelmérő bizottság beszámolója alapján kiderült, Szatmárnémetiben, Erdődön, Ákos, Béltek, Bogdánd, Szamosdob, Halmi, Lázári, Mikola, Pálfalva, Kökényesd, Érszakácsi, Szopor, Krasznaterebes, Szatmárhegy és Vetés községekben okozott jelentős kárt a május végi vihar. „A kárfelmérési adatokat eljuttattuk a mezőgazdasági minisztériumhoz, de minimis támogatást igényelve a károsult gazdáknak. Azt kértük, hogy a mezőgazdasági adó kifizetése alól mentsék fel azokat, akiknek jelentős anyagi káruk keletkezett, illetve nyújtsanak adókedvezményt a károsultaknak. Ezen kívül Raed Arafatnak is eljuttattuk a beszámolónkat áttanulmányozásra, szintén anyagi támogatást kérve. A Szatmár Megyei Tanács vezetősége is megkapta az adatokat, tőlük is anyagi támogatást kértünk a károsultak számára. A belügyminisztériumnak is figyelmébe ajánlottuk beszámolónkat, tőlük azt kértük, hogy a szopori vésztározót (polder) vizsgálják meg annak érdekében, hogy a Kraszna vizét teljes kontroll alatt lehessen tartani szükség esetén. Továbbá kértük, hogy az Ákos és Krasznamihályfalva közötti töltést emeljék meg, illetve vizsgálják át a gátat, s ahol vízátfolyások voltak, ott erősítsék meg a létesítményeket. Kértük a töltések alatti átfolyórendszerek felülvizsgálatát is, mivel két zsilippel is meggyűlt a bajunk a védekezés során. Szorgalmaztuk továbbá, hogy a Mázsa patak medrének karbantartására, átalakítására írt projektet, melyet a 2010. augusztus 10-ei, 806-os számú kormányhatározattal hagytak jóvá, vizsgálják felül, és ültessék gyakorlatba az abban foglaltakat Szatmár és Szilágy megye területén. Végezetül a dokumentációt a vízügyi és erdőgazdálkodási minisztériumhoz is eljuttattuk” — tájékoztatott Altfatter Tamás, aki bízik abban, hogy megoldás születik a károsultak megsegítésére, s a jelzett problémák orvoslására.