Az átlagfizetés 158 lejjel nő
A CNP adataiból kiderül, hogy Szatmár megyében a nettó átlagfizetés a jelenlegi 1291 lejről 1449 lejre nő 2017-re. Ezzel együtt a 6. legrosszabbul kereső erdélyi alkalmazottak maradnak.
A Gazdasági Előrejelzési Bizottság (CNP) által közzétett adatokból kiderül, hogy 2017-ig minden erdélyi megyében növekedni fog az átlag nettó fizetés, a legjobban a Kolozs, Brassó és Szeben megyei alkalmazottak keresnek majd, míg a legkevesebbet a Bihar, Hargita és Kovászna megyeiek. Az erdélyi megyékben az előrejelzés szerint várhatóan 150 lejjel növekszik 2017-re a nettó fizetés. A legnagyobb nettó fizetést a Kolozs megyei alkalmazottak kapják majd, ők három év múlva 2020 lejt keresnek majd, míg a legkisebb fizetés feltételezhetően Bihar megyében lesz, várhatóan 1331 lej. A jelenlegi számítások szerint 2017-ben tovább növekszik Erdély különböző térségei között a bérkülönbség, tehát egy Kolozs megyei lakos három év múlva mintegy 700 lejjel keres majd többet, mint egy Bihar megyei. Szatmár megyében az előrejelzés szerint a jelenlegi 1291 lejről 1449-re nő majd a nettó átlagfizetés az elkövetkező három évben, mely által a megyénkbeli lakosok a hatodik legrosszabbul kereső erdélyi alkalmazottak. Jó hírnek számít viszont, hogy tovább csökken majd a munkanélküliségi ráta: a jelenlegi 3,9 százalékról 3,6 százalékra módosul.
Három év múlva is a bukarestiek keresnek majd a legjobban
A Gazdasági Előrejelzési Bizottság (CNP) által közzétett adatok alapján 2014-ben a legnagyobb nettó átlagfizetés Bukarestben lesz, 2470 lej, míg a legkisebb Hargita megyében, 1200 lej. Az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) szintén a fővárosban lesz a legnagyobb, 17 530 euró, míg Mehedinţi megyében mindössze 4134 euró. A legkisebb munkanélküliségi ráta Ilfov megyében várható, 1,3%, míg a legmagasabb Vaslui megyében, 10,2%. A CNP előrejelzése szerint 2017-ben Bukarestben lesz a legnagyobb átlagfizetés, 2500 lej, míg az erdélyi megyék tekintetében a Kolozs megyeiek 2020 lejt (2014-ben 1769 lejt), a Brassó megyeiek 1870 lejt (2014-ben 1664 lejt)s a Szeben megyeiek 1770 lejt (2014-ben 1591 lejt) keresnek majd, ezzel szemben a Bihar megyeiek 1331 lejt (2014-ben 1214 lejt), a Hargita megyeiek 1368 lejt (2014-ben 1200 lejt), a Kovászna megyeiek pedig 1381 lejt (2014-ben 1242 lejt). Szatmár megye vonatkozásában kiderül, hogy míg 2012-ben az átlagfizetés 1161, 2013-ban 1221 lej volt, várhatóan 2014-ben 1291, 2015-ben 1355, 2016-ban 1397, 2017-ben pedig 1449 lej lesz. Ami az egy főre eső bruttó hazai összterméket illeti, Szatmár megyében 2012-ben 4255, 2013-ban 4594 euró volt ez, várhatóan 2014-ben 4805, 2015-ben 5121, 2016-ban 5413, 2017-ben 5770 euró lesz. A megyénkbeli munkavállalók 2017-ben is a legrosszabbul kereső erdélyiek között maradnak. Jó hírnek számít viszont, hogy a munkanélküliségi ráta fokozatosan csökkenő tendenciát mutat Szatmár megyében: 2012-ben 4,8, 2013-ban 4 százalékos volt, míg várhatóan 2014-ben 3,9, 2015-ben 3,8, 2016-ban 3,7, 2017-ben 3,6 százalékos lesz. A becsült adatok alapján az elkövetkező három évben is megmarad a bérszakadék a munkavállalók között, a lakhelyük függvényében. A nagyvárosokban dolgozók a jövőben is 600-700 lejjel többet keresnek majd a kisebb városokban tevékenykedőkkel szemben.
