Az édesapákért adtak hálát az óvodások
Péntek délután a szatmárnémeti Hám János Óvoda gyermekei az édesapjukért adtak hálát a Szentlélek-templomban. A kétnyelvű ceremóniát a gyermekek verses-zenés műsora tette még ünnepibbé.
A Hám János Óvodába járó gyermekek az intézmény hagyományai szerint már évek óta megünneplik az apák napját, és idén sem volt ez másképp. Pénteken délután a szatmárnémeti Szentlélek-templomban gyűltek össze a négy magyar és négy német csoport gyermekei, szüleik, valamint az óvoda pedagógusai, hogy együtt vegyenek részt az ünnepi szentmisén.
A német nyelvű ceremóniát követően magyarul hallgathatta az igét az ünneplő közösség, majd együtt lehettek szem- és fültanúi az óvodások műsorának, amelyre a gyerekek óvónőikkel készültek az elmúlt hét folyamán.
Lieb Andrea óvodavezető lapunknak elmondta, hogy már évek óta megünneplik az apák napját, hiszen az apukák sokszor olyan kevés figyelmet és törődést kapnak. Pedig ők azok, akik példaképként állnak a gyermekek előtt, de ennek ellenére legtöbbször mégis az édesanyáké a kitüntetett figyelem. Ezen a napon viszont az apukák azok, akiknek szólnak a versek és énekek, ők azok, akikért a gyermekek egy héten át szívvel és lélekkel készültek.
A templomi szertartáson SCJ Orbán Mihály, a szatmári német plébánia jezsuita plébánosa németül hirdette az igét, majd ft. Vojtku László, a Szentlélek-plébánia plébánosa magyar nyelven prédikált.
A lelkipásztorok elmondták, hogy az apák napi ünnepség Szent József nevéhez köthető, majd néhány gondolat erejéig arról beszéltek, hogy mit is jelent apának lenni, kik is az édesapák, hogyan is néz ki az apává válás folyamata, és hogy mi is egy apa feladata.
Az igei üzenet Jézus és Szent József baráti, apa-fiú kapcsolatának vonalán elindulva arra buzdította az apákat, hogy legyenek ők is gyermekük barátai, példaképei és támaszai.
A pénteki szentmise különlegessége volt továbbá az is, hogy az olvasmányt egy-egy édesanya olvasta fel, úgy német, mint magyar nyelven, a könyörgést pedig az óvodások mondták el.
A prédikációt követően ismét a gyermekeké volt a főszerep, akik csengő hangjukkal meg is töltötték a templomot: kedves versekkel és szép énekekkel kértek áldást az édesapákra. Az ünnepséget sok szülő megilletődve, könnyes szemmel nézte végig, amely bizonyította azt is, hogy az apáknak szóló műsor is éppen olyan szeretetteljes és szívből jövő, mint amikor az édesanyák örömére készülnek a gyerekek.
Bajnai Botond
