Az én házam, az én váram

A lakosság több mint fele mindegyik uniós tagállamban saját tulajdonú ingatlanban lakik: a skála a németországi 52%-tól a romániai 96%-ig terjed — ebben legalább az élen járunk.

Az Európai Unió tagországaiban tíz emberből több mint négy lakásban (41,8%), a lakosság csaknem negyede (23,9%) sor- vagy ikerházban, kicsivel több mint egyharmada (33,6%) pedig családi házban él — derül ki az Eurostat statisztikájából. A családi házban élők aránya Horvátországban (71%), Szlovéniában (65,5%), Magyarországon (62,8%) és Romániában (61,9%) a legmagasabb.

Az uniós lakosság több mint egynegyede (26,6%) kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, saját tulajdonú otthonnal rendelkezik, míg a lakosság több mint kétötöde (42,6%) lakik kölcsönnel vagy jelzáloghitellel nem terhelt saját tulajdonú otthonban. Ennek megfelelően az Unió területén tíz emberből hét (69,2%) saját tulajdonú otthonban, míg 19,9% piaci áron bérelt ingatlanban, 10,8% pedig csökkentett bérleti díjú ingatlanban vagy ingyenes szálláson él. A legmagasabb arányban a romániai lakosok élnek saját lakásban, 96 százalékuk, Németországban ellenben csak a lakosság 51 százaléka.

Lakásminőség szempontjából azonban már nem állunk ilyen jól. Az uniós lakosság 16,6%-a él zsúfolt lakásokban — a zsúfoltsági rátát a háztartás rendelkezésére álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint tagjainak kora és családi helyzete határozza meg. A zsúfoltsági ráta Romániában (48,4%) a legmagasabb, ezzel szemben Ciprus (2,4%), Málta (2,9%), Írország (3,2%), Belgium (3,7%) és Hollandia (4%) rendelkezik a legalacsonyabb zsúfoltsági rátával.