Az erdőtűzoltás fortélyai
Utoljára módositva: 2019-10-04 10:29:08

Az erdőtüzek oltása az egyik leghosszabb, ugyanakkor legfáradságosabb feladat is, hiszen a legtöbb esetben nincs elegendő vízmennyiség.

Határon átnyúló program keretében pályázott sikeresen az önkéntes tűzoltócsapatok felszerelésének bővítésére Halmi, Udvari, Szatmárhegy és Pálfalva, valamint a magyarországi Tyukod község; az egyenként átlagosan 200 000 euró értékű oltóautókat, valamint bevetési védőruházatot, felszerelést és eszközöket január elején vették birtokba tulajdonosaik (és azóta sajnos már több alkalommal is szükség volt rájuk), illetve a pályázat keretében szakmai találkozókra is sor került, amelyeket nem egy esetben közös gyakorlatozás egészített ki — Halmiban például vegyibaleset-helyzetgyakorlatozást tartottak nyáron, tegnap pedig Szatmárhegyen az erdőtüzek oltásának fortélyait vitatták meg s mutatták be. A megbeszélés keretében Strâmb Gheorghe nyugalmazott tűzoltóparancsnok (s nem mellesleg a pályázat sikerességének „bábája” és szakmai szakértője) javasolta, hogy a projektzárón az érintett önkormányzatok kössenek egy együttműködési szerződést vészhelyzetek, illetve kimondottan erdőtüzek esetére. Mint mondta, az országhatár ilyenkor, azaz baj esetén nem minősül gátló tényezőnek, példaként említve a csengeri cipőgyártüzet a 2000-es évek derekán, amelynek oltásában aktívan részt vettek a szatmári lánglovagok is, mint ahogy arra is volt példa, hogy a magyarországi hivatásos és/vagy önkéntes lánglovagok segítettek a mezőfényi, csanálosi stb. erdőtüzek felszámolásában, és természetesen ez az együttműködési szerződés nemcsak a határon át, de a négy község között is érvényben lenne.

„Az erdőtüzek az egyik legveszélyesebb tűzesetek közé tartoznak, legyen szó törzs- és koronaégésről, illetve avar- vagy aljnövényzettűzről. Előbbiek nagyon gyorsan, mondhatni szempillantás alatt terjednek, s a legkisebb szél is percek alatt lángba boríthat akár többhektárnyi lombkoronát is; utóbbiak pedig nagyon alamusziak, lassan, de biztosan parázslanak, senyvednek, és csak komoly erőkifejtéssel lehet teljesen eloltani őket. Nem hiába intik annyit s annyiszor a lakosságot tűzoltókollégáim a tarlótüzek felügyelete, valamint az erdőkben sütögetős tűzgyújtás, no meg az égő cigarettacsikkek elpöccintése miatt. Megszámlálhatatlan erdőtüzet okoztak már. De csaptak fel lángok a kirándulók által hátrahagyott üvegpalackok-üvegcserepek, a vadászok töltényei miatt is” — magyarázta. Mint mondta, az erdőtűz (mint bármilyen más tűz) leghatékonyabban vízzel oltható — már ha van, hiszen az esetek zömében oltóautókkal nehezen megközelíthető és/vagy vízforráshiányos területeken lobbannak fel a lángok, s ilyenkor egyetlen hatékony módszer létezik: a lapáttal, ásóval, esetleg seprűvel való csapkodásos oltás, ráadásul az érintett területet az oltást követően többször is ellenőrizni kell, hogy nem bújt-e meg a vastag avarrétegben, aljnövényzetben egy-egy parázs, ami aztán újragyullad.

A megbeszélést követően felbőgtek a szirénák, jelezvén: baj van; a helyzetgyakorlat forgatókönyve szerint a kirándulók, piknikezők, túrázók által igencsak kedvelt csonkási erdőben csaptak fel a lángok — a kiérkező önkéntes tűzoltók biztonsági lépésként előbb a fák lombkoronáját „vizezték be”, majd az avartűz egy részét oltották el, s mivel „elfogyott a víz”, végül a lapátos csapkodási módszert is alkalmazták.

Szabó Kinga Mária

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. október 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 60 dkg sertéstarja, só, frissen őrölt bors, 3 ek. napraforgóolaj, 8 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 1 ...