Az EU-t bírálja Băsescu

Hazánk szigorú gazdasági szankciókat sürget és azok határozott alkalmazását szorgalmazza Oroszországgal szemben — mondta Traian Băsescu, aki tegnap a varsói államfői tanácskozáson vett részt.

A bukaresti elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján Băsescu élesen bírálta az Európai Unió vezetőit, akik szerinte a gazdasági érdekeket helyezték előtérbe, és megfeledkeztek arról, hogy valójában az EU állampolgárainak élete és biztonsága kellene legyen az európai közösség legnagyobb értéke. Băsescu szerint az EU eljutott arra a pontra, amikor választania kell állampolgárai biztonsága és a gazdasági érdekek között, és előbbit kell mindenek fölé helyeznie még akkor is, ha ez komoly gazdasági veszteségekkel jár. Hozzátette: ezek a veszteségek nem lesznek nagyobbak, mint Oroszországéi. Rámutatott: szigorú gazdasági intézkedéseket kell alkalmazni Moszkvával szemben, amely „egyenlő mértékben” osztozik a felelősségben a kelet-ukrajnai orosz terroristákkal a maláj utasszállító lelövéséért. „Oroszország partnerévé vált a kelet-ukrajnai orosz terroristáknak azáltal, hogy politikai és szakértői támogatást nyújt nekik, valamint fegyverzettel látja el őket. (...) Oroszország része volt a terrorista cselekménynek, és partnere a terroristáknak” — mondta Băsescu. Kijelentette: hiba „kesztyűs kézzel” alkalmazni a gazdasági szankciókat jelentő, harmadik lépcsőként tervezett intézkedéseket az EU részéről. Az államfő szerint Brüsszelnek már régen alkalmaznia kellett volna a gazdasági büntetőintézkedéseket, hogy elvegye Moszkva kedvét a kelet-ukrajnai konfliktus szításától. Ezáltal többet tehetett volna a tragédia megakadályozásáért. Hozzátette: ma Ukrajnában zajlik a konfliktus, de az a balti államok, Lengyelország és hazánk határaihoz is eljuthat. Úgy vélte, fennáll annak kockázata, hogy az EU számára fontosabbak a gazdasági érdekek a kelet-európai országokkal való szolidaritásnál.

Megkezdődött

Traian Băsescu államfő tegnap részt vett a varsói 9 közép-európai államfő tanácskozásán. A négy visegrádi ország — Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország —, továbbá a három balti állam — Észtország, Lettország, Litvánia — valamint Románia és Bulgária államfőinek találkozójának célja a felkészülés a NATO szeptemberi, nagy-britanniai csúcstalálkozójára, az álláspontok egyeztetése. A varsói elnöki palota előtt Bronislaw Komorowski lengyel elnök ünnepélyesen fogadta a tanácskozásra érkező államfőket. Nyitóbeszédében elmondta, az orosz-ukrán konfliktus a legnagyobb kihívás az európai biztonságra a hidegháború befejeződése óta, amelyet valamennyien súlyos elnyomásként éltünk meg, lezárása pedig országaink számára a szabadság és a demokrácia visszaszerzését jelentette — szögezte le a lengyel államfő. Bronislaw Komorowski hangsúlyozta a kelet-közép-európai térség biztonságának fontosságát, és ezzel szoros összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítését, amely a napirend legfontosabb témája. Ugyancsak fontos napirendi pont az észak-atlanti szövetség alapokmányának a kollektív segítségre vonatkozó 5. cikkelye. A lengyel elnök elmondta, hogy megvitatják a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépének — feltételezett — lelövését Kelet-Ukrajna légterében, ami szintén a térség biztonságának megerősítésére hívja fel a figyelmet. Napirenden szerepelt Oroszország tevékenysége az ukrán válsággal összefüggésben, a Krím félsziget elcsatolása, amely a nemzetközi jog és az évtizedek óta kialakult európai rend alapjainak megrendítését jelenti. Komorowski szerint az Oroszország és Ukrajna közötti viszonyt a Kelet és Nyugat közötti viszonyként kell tekinteni. Az orosz-ukrán konfliktus tétje nemcsak a szuverén és demokratikus ukrán állam fennmaradása, hanem a területi integritáson és az erő alkalmazásának kizárásán alapuló európai rend hitelessége — mondta. A malajziai repülőgép lelövése és csaknem 300, különböző országbeli ember halála drámai kifejeződése az orosz-ukrán konfliktusnak — húzta alá. A biztonság nem osztható meg, ezért nem lehet egyetérteni a NATO-tagországok „különböző osztályú szövetségesekre” való felosztásával — figyelmeztetett. A NATO-nak vissza kell térnie ahhoz, hogy minden tagja számára egyformán biztosítsa a hatékony védelem lehetőségét — hangsúlyozta. A lengyel elnök hangsúlyozta a NATO-erők kelet-közép-európai folyamatos jelenlétének fontosságát. Ezt követően az elnöki palota oszlopos termében megkezdődött a tanácskozás, amely zárt körben, a sajtó kizárása mellett zajlott.

Kép: Traian Băsescu és Bronislaw Komorowski lengyel államfő tegnap Varsóban találkoztak egy zárt körű megbeszélésen