Az idei költségvetés megegyezik a tavalyival

Erdei D. István parlamenti képviselő, a Képviselőház gazdasági bizottságának tagja tegnap szerkesztőségünkben tett látogatása során az idei országos és megyei költségvetésről, valamint a büdzsétörvény egyes pontjainak hiányosságairól beszélt.

— Az idei költségvetés számokban nagyjából megegyezik a tavalyi költségvetéssel — tájékoztatott Erdei D. István parlamenti képviselő, a Képviselőház gazdasági bizottságának tagja. — Valaki megkérdezte, hogy milyen következményei lesznek a hét eurocentes jövedéki adó bevezetése elhalasztásának. A miniszterelnök három hónapra halasztotta el ezt, mivel ez volt az egyik feltétele annak, hogy az állami költségvetést az államfő aláírja. Ennek nincs különösebb jelentősége, mert a költségvetési törvényt hat hónapig nem lehet módosítani, a kormánynak legalább hat hónapra kell előre terveznie. Ennek olyan következménye lehet, hogy más évekhez hasonlóan bizonyos adónemeket nem hajtanak be. Ilyen a 2013 januárjában bevezetett mezőgazdasági jövedelem után fizetendő adó, ami egy olyan adónem, aminek a begyűjtésére nincs lehetőség a jelenlegi módszer szerint. Ez úgy volt elképzelve, hogy a gazda május 25-ig vallja be, hogy mit fog a tulajdonában lévő területen termeszteni, és számolja ki, hogy az milyen jövedelmet hoz. Sok esetben többe kerülne az adónem adminisztrálása, mint maga az adó összege. A mezőgazdasági adó bevezetése elég nagy feszültséget gerjeszt, főleg vidéken. Ezt az adót egy bizonyos jövedelem fölött kell fizetni, például: ha valakinek van három hektár kukoricája, két hektár után nem fizet adót, két hektár fölött fizet, melynek összegét központilag határozták meg. Tény az, hogy ennek a típusú adónak a behajtása nem történt meg, ez is az egyik oka volt annak, hogy az elmúlt évi két költségvetés-kiegészítés negatív előjelű volt, vagyis az elvárt jövedelmek nem folytak be az államkasszába. Ez fog történni 2014 első negyedévében is, mivel a jövedéki adót nem fogják behajtani, de ezt az év második felében helyére fogják tenni. Megváltozott az egész költségvetés struktúrája, olyan értelemben, hogy új minisztériumokat új hatáskörökkel hoztak létre, átcsoportosítva bizonyos feladatköröket. Van a területrendezési és közigazgatási minisztérium. Ennek úgy vannak meghatározva a feladatkörei — városok rehabilitációja, vidékfejlesztés és a megyei infrastruktúra-fejlesztés —, hogy ebbe a három főcsoportba minden belefér. Amikor egy város urbanizációs fejlesztéséről beszélek, akkor ebbe a járdaépítéstől az iskolaépítésig bármi belefér. A költségvetésnek a nagy hiányossága az volt, hogy nem tértek ki arra, hogy melyek azok az objektumok, amelyeket gyakorlatilag finanszírozni fognak, azaz globálisan megadtak egy összeget, amit majd a kormány saját bölcsessége szerint költ el. Így könnyű elkészíteni egy költségvetés-kiegészítést, mert senki sem kérheti számon, hogy bizonyos beruházások miért nem készültek el.

Megyei viszonylatban

— Szatmár megyére lebontva a költségvetés nagy összegei nagyjából megegyeznek a 2013-as költségvetés adataival, ami nem kielégítő — fejti ki Erdei. — Tudjuk, hogy a fogyatékkal élők mellé rendelt gondozó fizetése megint csak hetven százalékban van lefedve. A kormány úgy képzeli, hogy ez a probléma meg van oldva, hiszen az elmúlt év novemberében megjelent egy sürgősségi kormányrendelet, ami azt mondja, hogy a kormány ennek az összegnek a hetvenöt százalékát biztosítja, de nem többet, míg az önkormányzatok kötelesek mellé tenni a huszonöt százalékot, de nem kevesebbet. Itt egy érdekes helyzet alakulhat ki. A kormány egyszer csak azt mondja, hogy hatvan százalékot tud biztosítani, ezzel nem szegi meg a törvényt, de ki fogja pótolni a tizenöt százalékos hiányt? Év végén ez megint szociális feszültséget fog eredményezni. A másik dolog az, hogy a megyei és a községi utakra szánt összegek negyven százalékkal alatta maradnak a 2011-es szintnek. Ezt minden évben szerettük volna legalább a 2011-es szinten tartani, de nem sikerült. A megyei rangú utak hossza folyamatosan nő, de a minőség egyre rosszabb.

Községek

— A községek egy-két százalékkal többet kaptak, mint tavaly, de gyakorlatilag ugyanúgy fognak élni, mint tavaly — folytatta a képviselő. — Megtörténhet, hogy kisebb beruházásokról le kell mondaniuk, hogy megtarthassák a működésükhöz szükséges pénzalapot. Letettem egy törvénymódosító javaslatot a kollégáimmal együtt, hogy próbáljunk bizonyos normatív rendszert bevezetni, mégpedig úgy, hogy elválasztjuk a működéshez szükséges összeget, azt száz százalékban biztosítva, a fejlesztésekhez pedig egy másik fejezetben biztosítjuk a finanszírozást. Ezt a kormány jó javaslatnak látta, de nem foglalták bele a törvénybe. Szatmár megyében vannak olyan önkormányzatok, amelyeknek annyira alacsony a saját jövedelmük, hogy ha nem kapnának pénzt a központi költségvetésből, bezárhatnának. Ezek csak EU-pályázatok kihasználásával tudnak beruházásokat eszközölni, ám ezekhez is biztosítani kell az önrészt, ami változó.

Olyan ígéretek is vannak beruházásokra, amelyekre elméletileg megvan a pénz, de azt nem lehet bevinni az államkasszába. A pénzügyminisztérium általános tevékenységében felfedeztünk egy fejezetet, amit 2013-ban nem költöttek el. Ugyanakkor az idén az előreirányzott összegeket megduplázták ebben a fejezetben. Kiderült, hogy ide rejtik el azokat a pénzeket, amelyeket nem tudnak behajtani. Ha a kormány úgy dönt, hogy bizonyos beruházásokat ezekből a pénzekből fognak finanszírozni, akkor az a beruházás nem biztos, hogy meg fog valósulni — zárta mondandóját Erdei D. István.

Elek György