Az identitás megőrzése a fő cél

A Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával valósult meg az a projekt, melynek készítője és koordinátora Héb Ildikó, a nagykárolyi 1-es Számú Napközi Otthon óvónője. A projekt során többféle foglalkozást tartottak, gyermekek és felnőttek nagy örömére.

Iskolások és óvodások közösen voltak a részesei annak a projektnek, melynek több szakaszáról lapunk hasábjain mi is beszámoltunk. A nagykárolyi pedagógus, Héb Ildikó a Bethlen Gábor Alap Zrt. kiírására készített projekt révén, mely az Én se kicsi, te se nagy címet viselte, a mese, a mesevilág, a hagyományőrzés, az identitástudat és nem utolsósorban a társadalmi különbözőségek játékos formában kerültek bemutatásra a gyermekek számára.

Héb Ildikót kértük, beszéljen a projekt négy állomásáról. „Szeptember 25-én, a projekt résztvevőinek első találkozása alkalmával, a kétkezi munka értékeire szerettük volna felhívni a gyermekek figyelmét. A Szervusz, kedves barátom kezdetű népi gyermekjátékkal köszöntöttük az iskolás vendégeinket, valamint a többi résztvevőt (kb. 70 személy). A reggeli találkozás alkalmával a gyerekek kirakták egy almafa alkotó részeit, megtanulva ezáltal a Gyökér adja fáját című népdalt. A kreatív dialógus módszerét alkalmazva a magyar nép történetéről meséltünk a gyerekeknek. Az alkalmakra berendezett sarkokban tevékenységek zajlottak, népmesét hallgattak a gyermekek. A történet mondanivalóját igyekeztünk úgy bemutatni, hogy a szereplők jó és rossz tulajdonságait és közös jellemzőit is bemutassuk. Az óvodapedagógusok szatmári lassú csárdást tanítottak a résztvevőknek. A második találkozóra októberben, a Vasile Lucaciu Általános Iskolában kerítettünk sort. Itt a mesebeli és a valóságos erdőt hasonlítottuk össze, valamint kézműves-foglalkozást szerveztünk, végül pedig az elmaradhatatlan népi játékkal teremtettünk jó hangulatot. A harmadik osztályos tanulók furulyázva köszöntötték az óvodás vendégeinket, valamint a többi résztvevőt. Beszéltünk a mesebeli erdő lakóiról, valamint különböző kreatív játékokat játszottunk. Kipróbáltuk a szövést, a papírszőnyegek elkészítésén közösen dolgozott kisiskolás és óvodás. A hulladékból épített várat az ovisok készítették el még az óvodában. A nap egy gyermekek által kitalált mesével fejeződött be.”

Palota és kunyhó

A harmadik találkozó is több érdekes programot foglalt magába. „November 28-án, a projekt harmadik találkozóján, a palota és kunyhó lakóinak társadalmi helyzetét hasonlították össze a résztvevők, illetve kézműves-foglalkozáson is kipróbálhatták magukat a gyermekek. A csoportos tevékenység alkalmával létrehozták a csoport élő könyvespolcát. Egy interaktív játék révén megtörtént az áthajlás a szabadon választott tevékenységekre. Az építő sarokban a gyerekek az előkészített eszközök felhasználásával palotát, illetve kunyhót építettek. A tudományok sarokban megfigyeltük a különböző használati eszközöket, tárgyakat (csepű, kenderkóc, guzsaly), majd csoportosítottuk őket aszerint, hogy mire használjuk őket. Társasjátékot is játszottunk, majd a tevékenység egy kis történettel és csoportmunkával folytatódott. A csoportmunkát egy kis játékkal kezdtük, mert ez alapján mindenki megtudta, hogy melyik asztalnál kell majd dolgoznia. A csoportalakítás a számok párosítása alapján történt. Miután elkészültek a munkák, a gyerekek jó térbeli tájékozódásukat bizonyítva elhelyezték azokat a palotába, illetve a kunyhóba. A tevékenység lezárásakor hamuban sült pogácsát kaptunk fizetségül. Megbeszéltük a nap eseményeit, kihangsúlyoztuk a népmesékben fellelhető társadalmi ellentéteket” — mondta Héb Ildikó.

A projektzáró tevékenység ismertetése:

„December 17-én megtörtént a tevékenységek kiértékelése a produktumok kiállítása, a bábjáték bemutatása, valamint a gyermektáncház megvalósítása révén. Az iskolások érkezésekor a képzeletbeli Óperenciás-tengeren hajóztunk felidézve meseélményeinket, megköszöntük vendégeinknek, valamint a többi résztvevőnek a közreműködést, a lelkes támogatást. A csoport meseképkönyve nagyon tetszett mindenkinek, lelkesen lapozgatták a saját rajzaikból fűzött mesekönyveket is. Ezt követően szülők-pedagógusok-óvodások közösen „elbábozták” A szorgos leány népmeséjét. Mesekaput is létrehoztunk, ami átvezette a résztvevőket egy csodálatos birodalomba, ahol Az égig érő paszuly színtereit bejárva voltunk sárkányok, szegény asszonyok, diadalt megélő főhősök, piaci kofák, boszorkányok, segítők. Különböző színekkel fejeztük ki, hogyan éreztük magunkat. Táncházat is tartottunk, majd a nap végén mindenki megtekintette a kiállításunkat. Tevékenységeink helyszínéül az 1-es számú Napközi Otthon épülete, illetve a Vasile Lucaciu Általános Iskola III. C osztályos tanulóinak tanterme szolgáltak. A tevékenységek irányítói voltak még Márkus Katalin és Zurik Mónika pedagógusok” — fejtette ki Héb Ildikó, a projekt fő koordinátora.