„Az maradt hátra, hogy bízzak magamban”

A női párbajtőrvívás „aranycsapatának” oszlopos tagja, Simona Pop–Deac kétségkívül az egyik legsikeresebb évében van, habár a bakui egyéni versenyen gyengén szerepelt. Az Eb-érmekről, a bakui szereplésről és a vb-tervekről beszélgettünk a szatmári sportolóval. Exkluzív interjú Simona Pop–Deac-kal.

— Milyen volt Bakuban, az 1. Európai Játékokon? Kívülről úgy tűnt, hogy nagy volt a körítés.

— Baku óriási rendezvényt hozott össze. Általában, valamely verseny első kiírása nehezen jön össze, de Bakura tényleg nincs mit panaszkodni. Kitettek magukért. Csak gratulálni tudok nekik.

— A vívás versenyszám egy erős európai tornának, erőfelmérőnek tűnt, hiszen hosszú távon talán nem volt tétje a helyezéseknek, hiszen nem számított a világranglistán.

— A vívás egyike volt azoknak a sportágaknak, amelynek nem volt olimpiai kvótája az Európai Játékokon, de ettől függetlenül sokan az első csapatukkal jelentek meg. Az élmezőnyből csak az oroszok jelentettek kivételt ez alól, de az ő esetükben még a harmadik csapat is nyerhet világbajnokságot. Nálunk, a női párbajtőrvívásban nagyon erős volt a mezőny. Nekünk jó volt ez a verseny, mert arra késztetett minket, hogy nagyon odafigyeljünk arra, amit csinálunk.

— Kisebb túlzással mini Európa-bajnokság volt a női párbajtőrvívásban. A döntőben is román-észt csata volt, akárcsak június elején, a svájci Montreaux-ban.

— A bakui döntőben viszont tartottunk az észtektől, tudtuk, hogy valamit fognak változtatni az Eb után. Azt is tudni kell, hogy februárban, a Buenos Aires-i világkupán a legjobb nyolcban is vertük őket, és most is sikerült nyernünk ellenük. Úgy tűnhet, hogy szeretünk ellenük vívni, de ez nem jelenti azt, hogy mindig ilyen könnyen fog menni ellenük az asszó. Két döntőben vertük őket, és a miénk mindkét aranyérem.

— A svájci egyéni Eb-bronzérmet a bakui egyéni kudarc követte. Mi történt az Európai Játékokon?

– Hogy mi történt Bakuban az egyéniben? Ezt én is szeretnem tudni… A mai nap sem találok arra magyarázatot, hogy az utolsó csoportasszómban miért nem voltam képes legyőzni a magyar lányt (Várnai Vivient — szerk. megj.). A három győzelemmel simán továbbjutottam volna. Mindenki azt mondta körülöttem, hogy két győzelemmel is továbbmegyek, de a párbajtőrvívásban semmi sem biztos. Nagyon elrontottam az egyéni versenyt, de ez arra motivál engem, hogy a vb-n mutassam meg, hogy az egyéni Eb-érem nem volt egy véletlen.

— Már csak két hét maradt a moszkvai vb-ig. Említette, hogy a bakui versenyen nyújtott csapatteljesítmény biztatóan hatott, illetve egyéniben többet vár magától. Akkor tarolásra lehet számítani?

— Moszkvában az év legfontosabb versenye lesz. Mindenki erre készül egy éve. Mindegy, hogy mit nyertél vagy veszítettél eddig, itt kell kötelezően érmet szerezni. Mi a csapatéremre összpontosítunk, hogy olimpiai kvótát szerezzünk, egyéniben pedig minél előrébb akarunk zárni a táblázatban. De, ha úgy vívunk, mint az elmúlt két versenyen, akkor nincs, aki megállítson minket az éremszerzésben.

— Úgy tűnik, ez az év nagyon sikeres önnek hazai és nemzetközi szinten egyaránt: bajnoki címet szerzett egyéniben és a csapattal, a Román Kupán egyéni ezüstérem és a Steauával aranyérem, egyéni Eb-bronzérem, Eb-arany a csapattal, és első hely a válogatottal az Európai Játékokon is. Még nincs vége az évnek, mi várható Simona Pop–Deac-tól december végéig?

— Az eddigi évem nagyon érdekesen alakult. Voltak óriási hullámvölgyeim, mint például most, a bakui egyéni versenyen. De voltak óriási kitöréseim is, mint például az egyéni Eb-bronzérmem. Kezdek jól vívni egyéniben is, most mar csak az maradt hátra, hogy bízzak magamban, hogy elhiggyem, hogy képes vagyok végigvinni azt, amit elterveztem. Kétségkívül, eddig ez a legjobb vívóévem és remélem, hogy egy csapat vb-éremmel zárom a 2015-öt.

Szöveg: Pesek Attila

Fotó:Augusto Bizzi