×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
15 °C
enyhe eső
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

„Az ökológiai egységek nem ismernek országhatárokat”

2015.04.21 - 14:32
Megosztás:
„Az ökológiai egységek nem ismernek országhatárokat”

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke országhatárokon átívelő együttműködést szorgalmaz a környezetvédelem terén, a szomszédos államok belügyeibe, valamint a külhoni magyarok politikai projektjeibe azonban nem kíván beleszólni.

 

Schiffer Andrással a hétvégi RMDSZ-kongresszus alkalmával beszélgettünk, ahol az ökopárt vezetője Magyarország és Románia együttműködését szorgalmazta a környezetvédelem terén, továbbá indítványozta a közös fellépést a ciántechnológiás bányászat betiltása érdekében.

 

— Magyarországon az emberek mennyire érzik át a környezetvédelem fontosságát?

— Örömmel láttam az ezredforduló környékén, hogy sok olyan helyi környezeti konfliktus alakult ki, mely nemcsak arról szólt, hogy az én falum végéből vigyék el a hulladéklerakót. Megpróbáltak túllátni a helyi problémákon, és olyan helyi mozgalmakat hoztak létre, melyeknek szövetségeseket is tudtak találni. Létezik egy egészséges szemlélet, a felelősség a jövő generáció iránt, ami túlmutat azon, hogy pusztán én nem szeretnék büdöset érezni a kertem végén.

— Romániában ön szerint hogy áll a helyzet?

— Nem kívánok más országok belügyeibe beleszólni, azt azonban látni kell, hogy a Kárpát-medence, mint ökológiai egység, nemigen ismer közigazgatási határokat, tehát az, hogy mi történik mondjuk a nyíri erdővel vagy Verespatakkal, az nem pusztán Románia belügye, hanem az egész Kárpát-medence problémája. Épp ezért létkérdés számukra, hogy akár a fakivágások ügyében vagy az aranybányászat dolgában legyenek szövetségeseink a román politikai erők között is.

— Vannak-e az LMP-nek a román politikában partnerei?

— Van egy zöld párti képviselő a román nemzetgyűlésben, Remus Cernea úr, őt partnernek tekintjük, léteznek továbbá olyan mozgalmak, például a Zöld Erdély, akik konkrét ügyekben a partnereink lehetnek. Remus Cernea egyébként, aki független képviselő, több kérdésben is együttműködik az RMDSZ-szel.

— Hogy véli, miként tudna pártjuk akkorára nőni, hogy kormányt alakíthasson?

— A dolog kulcsát az egyéni körzetek jelentik. Létezik számunkra egy üvegplafon, egy szervezeti hiányosság, amivel küzdünk: nem vagyunk állandó jelleggel jelen mind a 106 egyéni körzetben. Azt látom, hogy a magyar választóknak egyre nagyobb hányada érzi úgy, hogy tökéletesen elege van mind a Fideszből, mind az MSZP-ből — a kérdés az, hogy a rendszerpártok után ki következik, a Jobbik vagy az LMP?

— Elegek lesznek a zöld témák a kormányra kerüléshez?

— Mi nem zöld témákról beszélünk, bocsánat! Mi arról beszélünk, hogy hogyan lehet a földeket megtartani a helyi közösség ellenőrzése alatt, hogy se a külföldiek, se a nagygazdák ne vigyék el azokat, hogyan lehet Magyarország függőségét csökkenteni, hogyan lehet a dolgozói szegénységet felszámolni. Azt gondolom, ezek nem zöld témák.

— Az RMDSZ-nek háromszor is volt környezetvédelmi minisztere. Elégedett a tevékenységükkel?

— Korodi Attila munkáját nagyra becsülöm, de — hangsúlyozom még egyszer — az LMP nem pusztán környezetvédelemmel foglalkozik. Egyébként tartózkodom attól, hogy más ország belügyeiről ilyen módon véleményt nyilvánítsak.

— Többször megfogalmazta azt, hogy nem a 20. század árnyai, nem a múlt traumái kellene, hogy irányítsák a ma közéletét. Mit szól ahhoz, hogy a romániai magyarok etnikai pártokba tömörülnek?

— A magyar politikának minden olyan stratégiát támogatnia kell, amit a külhoni magyar közösségek szabad akaratukból megalkotnak. Mi azzal sem értettünk egyet, hogy a magyar kormány kiközösítette a felvidéki Híd-Mostot, mint ahogy azt sem gondoljuk, hogy nekünk kell megmondanunk azt, hogy jó vagy nem jó etnikai pártot szervezni Erdélyben vagy Kárpátalján. A mindenkori magyar kormánynak, a parlamenti pártoknak a feladata az, hogy a külhoni magyar közösségek szabad akaratából megfogalmazódó törekvéseknek adjanak támogatást. Nem dolgunk véleményt nyilvánítani arról, hogy az etnikai vagy a vegyes párt a jó, nem dolgunk, hogy igazságot tegyünk az erdélyi magyar pártok közötti vitában, ahogy azt is tiszteletben kell tartania a budapesti politikának, ha az itt élő magyar közösség elsöprő többsége egyetlen pártot tüntet ki a bizalmával.

— Egy nemrég közölt felmérés szerint Magyarországon nőtt az elutasítás a határon túli magyarokkal szemben. Ön szerint ez reális?

— Erről semmit sem gondolok, nekem komoly fenntartásaim vannak ezekkel a kutatásokkal szemben. Nagyon nem mindegy, hogy egy kérdést hogyan tesznek fel, illetve hogy milyen más kérdésekkel összefüggésben hangzik el. Egy dolgot világosan látni kell, ez a kettős népszavazásnál is megmutatkozott: egy dolog az, hogy a magyarországi magyarok általában hogy vélekednek Erdélyről, nemzetpolitikáról, és más dolog az, ha a magyar állampolgárok akkor nyilatkoznak, amikor azzal szembesítik őket, hogy egzisztenciális kockázatot kell vállalniuk az erdélyi nemzettársaikért.

 

Babos Krisztina