Az ördöggel is szövetkezünk az egyfordulós választásért

Aktuálpolitikai kérdések, oktatás, környezetvédelem, de az egyfajta létkérdésnek minősülő egyfordulós helyhatósági választás is terítékre került Kelemen Hunor szatmári Szájkaratéján.

A kormányalakítási tárgyalásokkal kapcsolatban Kelemen Hunor ismételten elmondta: hogy az RMDSZ fogja-e támogatni az Orban-kormányt, majd akkor dől el véglegesen, ha látják egyrészt a kormányprogramot, másrészt a miniszterek nevesítését, hozzátéve azt is, hogy meglátása szerint egy teljesen egyszínű, azaz liberális kormányra lehet számítani — amelynek két legfontosabb feladata az ország jövő évi költségvetésének mielőbbi összeállítása, elfogadása, valamint a választások lemenedzselése. A beszélgetésből természetesen nem maradtak ki az RMDSZ-es államfőjelölt kampányában előtérbe került oktatás — a diákok körében igen tetszetős ötletnek tűnő 9 órai tanításkezdés pozitív hatással lenne minden nebulóra, mert nem kellene hajnalok hajnalán felkeniük, s az oktatás a gyermekek teljesítőképességének maximális periódusában zajlana — és környezetvédelem kérdése sem. „A környezetvédelem ma egy igen divatos téma, ugyanakkor nagyon kockázatos is, ha az egyik ideológia kisajátítja. A gyorsvasút hepp lett, a belvárosok autómentesítése szintén, viszont mindezek nem fognak megtörténni egyik napról a másikra. Mentalitásváltásra van szükség mind az oktatás, mind a környezetvédelem terén, a mindennapi, gyakorlati gondolkodás megváltoztatására” — mondta Kelemen, hozzátéve azt is: nem szabad egy kampányt az alkotmányos jogkörökre redukálni, hiszen egy államelnöknek víziója kell hogy legyen az országról, az emberekről. Kampány és választások kapcsán óhatatlanul szóba kerültek a 2020-as helyhatósági választások, pontosabban azok egy- vagy kétfordulóssága is, ami sarkalatos véleményütközési pontnak is minősül a pártok között. „Az egyfordulós helyhatósági választás nekünk (RMDSZ-nek, erdélyi magyaroknak) azt jelenti, hogy 215–220 önkormányzatot tudunk vezetni, a kétfordulós pedig startból 20%-os vesztést jelent. Ha kell, az ördöggel, az anyjával, az apjával és az összes testvérével is szövetkezünk az egyfordulós választás megmaradása érdekében. Nem én mondom, hanem felmérések: a második fordulóhoz már semmi köze a lakosságnak, az emberek akaratának, csak a pártoknak és összeszövetkezésüknek. Helyi szinten a 2020-as év feladata vagy kihívása: Szatmárnémetit meg kell őrizni, a megyét meg kell szerezni — ugyanis város nincs a megye nélkül, mint ahogy megye sincs a város nélkül. Tetszik vagy sem, egymásra vannak utalva” — summázta. A moderátor Butka Gergő utolsó kérdésében arra volt kíváncsi, mi szeretne lenni, mivel szeretne foglalkozni Kelemen Hunor, ha egy reggel arra ébredne, hogy nem politikus — két, egymástól első hallásra elég távol állónak tűnő világ lett említve: a genetika (állatorvosi) mint az egyik legszebb tudomány; valamint az írás, az irodalom, a próza, a vers.

A közönség soraiból érkező kérdéssor a kettős mércét, az anyanyelvhasználati jogokat és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet firtatta. „Amit tudtunk, a legkomolyabban megtettük, kezdve a közigazgatási kódextől, a kétnyelvű táblákon át a szimbólumhasználatig. A MOGYE miatt pedig megbuktattunk egy kormányt. Az Ungureanu-kormányt 2012-ben — de nem vagyok biztos benne, hogy e kormánybuktatás következményei jók voltak, hiszen többek között megalakult az azóta már szintén felbomlott USL pártszövetség is. Ha nem foglalkozunk állandó jelleggel egy problémával, az nem jelenti azt, hogy el van felejtve, le van írva, hiszen újra és újra elővesszük, nem engedjük el” — magyarázta Kelemen, majd egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy államelnökként soha nem hirdetne ki olyan nyugdíjtörvényt, amely csökkentené a nyugdíjat vagy a nyugdíjpont értékét. S hogy melyik párttal tudnának jól együttműködni? „Könnyebb lenne arra válaszolni, hogy melyikkel nem, de rövid távon nem engedhetünk meg magunknak ilyesmit. Persze a pártokat is kettős magatartás jellemzi, hiszen ha kormányra kerülnek, többé-kevésbé megváltoznak, megváltozik a „hozzánk állásuk”. Anno jó tapasztalataink voltak a liberálisokkal, de ez a mostani már nem ugyanaz a Nemzeti Liberális Párt. Kimondottan jól lehetett együttműködni Emil Bockal; Năstaséékkel is jól együtt tudtuk működni. Egyedül a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) nincs tapasztalatunk; velük az a baj, hogy gyűjtő párt, és emiatt nincs értékrendjük sem” — fejtette ki Kelemen.