Az RMDSZ nem támogatja a Dancila-kormányt
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatja a Viorica Dancila vezette kormányt, így nem fogja megszavazni a csak szociáldemokrata minisztereket magában foglaló kabinetet - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap.
A politikus szerdán elmondta, hogy az RMDSZ már májusban eldöntötte, hogy nem támogatja a kormányt, akkor bontották fel ugyanis a parlamenti együttműködési megállapodást az akkori kormánykoalícióval, és mint mondta, "azóta semmi nem változott".
Augusztus végén a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is kilépett kormányból, így megváltozott a kormány politikai összetétele, ezért Dancilanak bizalmat kell kérnie a parlamenttől. Kelemen elmondta, hogy nem hajlandók támogatni háttérből sem a kormányt, ezért időpocsékolásnak nevezte az erről szóló spekulációkat.
Közölte, találkozott Dancilaval a napokban, és nagyon korrekt beszélgetést folytattak, amely során ismertette az RMDSZ álláspontját, amit a kormányfő tudomásul vett.
Kelemen Hunor jelezte, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványát is készek megszavazni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) már veszített egy hetet, hogy beterjessze az indítványt. Szerinte amennyiben az ellenzék tovább húzza az időt, Dancila a bizonytalan törvényhozókat átállíthatja a kormány oldalára, és azután már nem lesz elég szavazata az ellenzéknek a kormánybuktatáshoz.
Kelemen Hunor úgy vélte, hogy ha előbb a kormány fog bizalmi szavazást kérni a parlamenttől, és meglesz neki szükséges 233 szavazata, akkor az ellenzék már nem gyűjthet össze szintén 233 voksot, amennyi a kormánybuktatáshoz szükséges. Kelemen közölte, hogy Ludovic Orbannal, a PNL elnökével is tárgyalt, és elmondta neki, hogy minden elveszített nap csökkenti annak az esélyét, hogy új kormánya legyen Romániának.
Román elemzők szerint a PNL azért húzza az időt, mert az ellenzéki pártoknak valójában nem érdekük, hogy a novemberi elnökválasztás előtt hatalomra kerüljenek, így abban érdekeltek, hogy Dancila akár kisebbségi kormányként is helyén maradjon novemberig, de akár a 2020-as parlamenti választásig is.
Új lendület
Kelemen Hunor azt nyilatkozta, az elnökválasztási kampányban új lendületet akarnak adni a román-magyar párbeszédnek. „A romániai elnökválasztási kampány jó alkalom arra, hogy a romániai magyarság elmondja saját problémáit, és megpróbáljon új lendületet adni a román-magyar párbeszédnek, amely mindig javításra szorul” - mondta az államelnök-jelölt. A politikus elmondta, hogy az RMDSZ 1996 óta mindig állított saját államelnök-jelöltet. Az idén is azért döntött úgy, hogy indít saját jelöltet, mert ez önbecsülés kérdése, hiszen a romániai magyarság is rendelkezik olyan személyiségekkel, akik el tudnák vezetni Romániát, amennyiben lenne bizalom és megfelelő tisztelet.
„Van elképzelésünk az ország jövőjéről, románokról, magyarokról, romákról, mindenkiről aki az országban él, és képesek vagyunk vezetni az országot, hiszen a mi érdekünk is jobb országot építeni” - mondta az RMDSZ elnöke.
Úgy vélte, hogy a román elnökjelöltek az elmúlt harminc évben nem beszéltek a magyarokról, mindig csak a szavazataikat kérték, ezért a romániai magyaroknak kell magukról beszélniük, a problémáikat elmondaniuk, és az elnökválasztási kampány jó alkalom erre.
Rámutatott: azért választotta kampánya jelszavául a „tisztelet” jelszót, mert ez az alap, amely nélkül nem lehet bizalmat építeni, közösen tervezni. „Azt látjuk, hogy az állam nem tiszteli az állampolgárait, az emberek és a közösségek nem tisztelik egymást. Magunk számára is tiszteletet kérünk, hiszen amikor a magyaroktól is tiszteletet kérnek a románok, akkor elvárjuk, hogy ők is tiszteljék nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat. Ha lenne megfelelő tisztelet, akkor a bizalmat is vissza lehet állítani a románok és magyarok között” - mondta Kelemen Hunor, aki szerint az általános tisztelethiány miatt dönt évente 200-250 ezer román állampolgár az ország elhagyása mellett.
Hozzátette: lazább, humorosabb kampányt terveznek, mivel nem kényszerülnek arra, hogy állandóan lessék a felméréseket. Nyíltan, őszintén fognak beszélni, és kitérnek olyan témákra is, amelyek más kampányokban kisebb hangsúlyt kaptak, ilyen például a környezeti probléma, a digitalizáció, a közigazgatás jobbá tétele és a jogállam megteremtése.
