Bábbemutató a Játékszínben

Tegnap az Ács Alajos Játékszínben, a Harag György Társulat Brighella Bábtagozatának előadásában került bemutatásra J. C. Harris Rémusz bácsi meséi című műve alapján készült bábjáték.

— Bábrendezőként óhatatlanul ott van, hogy az ember gyermekkorából is építkezzen, tehát meg tudja rendezni azokat a meséket, amelyeket gyerekkorában nagyon szeretett” — nyilatkozta lapunknak Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója, a Joel Chandler Harris Rémusz bácsi meséi című műve alapján készült, Mesék a nyúlról és a rókáról című bábjáték rendezője. — A hatvanas-hetvenes években nagyon népszerű volt a Rémusz bácsi meséi, olvastam is ezeket a meséket, és úgy gondoltam, hogy nagyon alkalmas az egész meseszerkezet, dramaturgia, az, hogy több kis mese ad egy folyamatot. Ezek a mesék bábszínpadra kínálkoznak, hiszen sokszor az a probléma egy-egy mese dramatizálásánál, bábszínpadra alkalmazásánál, hogy nincs a mesében annyi történet, hogy legyen belőle egy negyven–ötven perces előadás, ezért azt bővíteni kell. Itt az volt a jó, hogy több kis mesét — konkrétan öt mesét — egybe lehetett fűzni, és természetesen a nyúl és a róka konfliktusa van előtérben.

A rendező szándéka

Sramó Gábor először dolgozik a szatmárnémeti bábosokkal — Bodor Judittal, a tervezővel már több előadás elkészítésében is dolgozott Magyarországon, Pécsen, a Bóbita Bábszínházban, Debrecenben és Veszprémben, ő mesélt a szatmárnémeti bábosokról. Sramó szerint a gyerekek ugyanúgy szeretik a bábszínházat, mint régen, de inkább a kisebbek jönnek el, a felsőbb osztályokba járókat már szinte lehetetlen bevinni a bábszínházba. Magyarországon nagyon népszerű az úgynevezett csecsemőszínház, a három év alattiaknak készülő kiselőadások, ahova beülnek anyukák, apukák a gyerekeikkel. Ez esetben egy húsz–huszonöt perces előadásról kell beszélni, ami nem hagyományos színházi előadás, hanem mesék, dalok, mozgás, színek, formák, a végén egy közös játék jellemzi. A rendező úgy véli, hogy van igény a hagyományosabb, paravános, kesztyűs előadásra, a nagyon sokféle, kísérletező bábszínházi előadás mellett időnként szükséges, hogy ezek a klasszikus technikák is megjelenjenek. Külön öröm, hogy színházművészet is egyre jobban nyit a bábjátszás felé, ez Szatmárnémetiben előrehaladott állapotban van a rendező véleménye szerint. Egyre több esély van arra, hogy egyre jobban kihasználják ennek a művészeti ágnak a lehetőségeit, hiszen a színház megszerettetése a legkisebbekkel a bábszínházban történik.

(A mesék a nyúlról és a rókáról című bábjáték szereplői: Bandura Tibor (Róka), Nagy Tamás (Medve, Farkas), Bandura Emese (Nyúl, Teknős apó). Gitáron kísér: Nagy Anikó, tervező: Bodor Judit, zeneszerző: Bogárdi Aliz (Pécs), dramaturg: Szántó Viktória (Veszprém).

Elek György