Bemutatkozott a helyi termékek védjegye

Itt az idő, hogy vásárláskor a Szatmári Termék legyen az első: avasi ásványvíz, halmihegyi bor, homoródi méz, sváb kenyér, egri szörp, csomaközi zakuszka, hadadi sör — a védjegy nem csak a jó minőségre jelent garanciát, de az áruházláncok polcaira is bejuttathatja a termékeket.

„A gazdák és a kistérségi társulások összefogásával szeretnénk kialakítani a Szatmári Termék fogalmát, brandjét, illetve kivinni a világba a megnevezést és természetesen magukat a termékeket — amelyek nagyon értékesek és nagyon jó minőségűek, és amelyekkel sajnos csak elvétve, vásárokon, fesztiválokon találkozhat a vásárló, mert az üzletek (főleg a bevásárlóközpontok) polcain hiába is keresi őket. Hosszú és kínkeserves munka lesz, s nem csak azért, mert a piacra betörni egy új 'márkanévvel' mindig nehéz, de talán még ennél is nehezebb lesz megértetni a termelőkkel a társulás, az összefogás fontosságát. Pedig ez az egyetlen lehetőség bekerülni az üzletekbe, és árban is versenyképesekké válni” — vázolta napra pontosan két évvel ezelőtt elképzelését és terveit az ötletgazda vidékfejlesztési szakember és parlamenti képviselő Magyar Lóránd. Tegnap pedig — kétévnyi munka eredményeként — bemutatták a Szatmári Termék védjegyet a Lépésházban, ahol a brandhez máris csatlakozott tizenegy termelő és gyártó termékei is bemutatkoztak.

A hazai, megye- és országhatáron túlról érkezett egybegyűlteket elsőként és házigazdaként Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere köszöntötte, hangsúlyozva: itt az ideje, hogy az igazi termékeket perifériára szorító, globalizációs szemetek helyett minőségi és friss élelmiszereket fogyasszunk helyi termelőktől. „Eddig is büszkék voltunk a szatmári eperre, szilvapálinkára, sváb szalonnára, és még sorolhatnám a termékeket, amelyek a régió identitását erősítik — most mindezeket a finomságokat jogilag egy védjegy ernyője alatt összefogtunk, és szembeállítjuk a globalizációs szemetekkel. Arra biztatok mindenkit: egyen-igyon szatmári terméket, amelynek minőségéért a szatmári termelők vállalnak jótállást” — fogalmazott.

Pelikán elvtárs közismert, már szállóigévé vált, a magyar narancsot minősítő szavait idézte beszédében Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese — kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk. „Persze ma már tudjuk, hogy a helyi termék nem is sárgább, nem is savanyúbb, hanem finomabb és egészségesebb is, mint a reklámtökéletességű import, de sajnos az ára is magasabb” — mondta, emlékeztetve arra is, hogy a regionális/kistérségi márkanév adta lehetőségekkel már nagyon sok helyen élnek a termelők, és sikeresen hódítanak meg olyan piacokat, ahová egyenként hiába próbálkoztak betörni. „A Szatmári Termék védjegy megjelenése nem csak a termék népszerűsítését jelenti, de a turizmus, a gasztroturizmus, a szellemi tulajdon is esélyt kap a védjegy oltalma alatt, akárcsak a gazdák, a termelők.”

Pataki Csaba megyei tanácselnök felidézte azt a pillanatot, amikor Magyar Lóránd és a LEADER-egyesületeket koordináló Tóga István „kéz a kézben” megálltak előtte, s elmondták: szükség van egy márkanévre, egy brandre, mert anélkül a jó minőségű szatmári termékek nem lesznek, nem lehetnek ismertek a megyehatáron túl, és a szatmáriak is csak elvétve tudják majd megvásárolni azokat, megköszönve ugyanakkor a kistérségi társulásoknak a pályázati, kiállítási, termékbemutatási lehetőségeket, amelyekkel mind a helyi termelőket segítették — a megyei tanács pedig azzal segítette őket, hogy biztosította és a jövőben is biztosítani fogja a GAL-os pályázatok önrészét. „Még ha egy lejjel, de akárcsak egy banival is többe kerül az áru a Szatmári Termék bemutatóüzletben, de a vásárló tudja, hogy az a lej vagy bani itt marad Szatmárban. Nem mellékesen: a vásárló a termelő szemébe tud nézni, ami azt is jelenti, hogy a termelő sem adhat alább a minőségből. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a védjegy oltalma alatt a szatmári ízeket sokkal könnyebben el lehet vinni azokba az országokba, ahol szatmáriak vannak, élnek, akiknek nagyon hiányoknak a hazai ízek — elég csak a Németországban élő sváb, a Spanyol- és Olaszországban, Angliában vagy épp Magyarországon élő szatmári közösségeket említeni; de tudom, hogy kelt már át az óceánon is a szatmári pálinka, bor, lekvár vagy szalonna. S ilyen megközelítésben a szatmári termékek ott kell majd legyenek több mint húsz ország üzleteinek a polcain” — fogalmazott.

Direkt kapcsolat termelő és fogyasztó között

Ezt követően az ötletgazda Magyar Lóránd képviselő mutatta be a projektet, illetve annak „alapozását”, amely során Tóga Istvánnal járták egyrészt a megyét, felkeresve a termelőket, másrészt a már jól működő hasonló kezdeményezéseket Dél-Tiroltól kezdve a Balaton környékén át Székelyföldig. „Harcolni kell a fogyasztói trenddel — sajnos nagyon sokszor már nem a minőséget, hanem az olcsóságot helyezik előtérbe, az olcsóság pedig szinte minden esetben egyet jelent az importtermékkel, ugyanakkor egy-két nagyon ritka kivételtől eltekintve az áruházláncok nem engednek teret a helyi termékeknek, de úgy véljük, a védjegy ezen is segíthet. Nem újdonság, nem mi fedeztük fel a meleg vizet, „csak” alkalmazni akarjuk, a mindennapi gyakorlatba ültetni: visszatérni az eddigi természetes úthoz, azaz a fogyasztó a termelővel legyen direkt kapcsolatban” — hangsúlyozta. Mint rámutatott, a projekt célja a helyi termelők megerősítése mellett a lokálpatriotizmus erősítése és a helyi termékek ismertségének és elismertségének a növelése, a csatlakozási kritériumok pedig szigorúak: a feldolgozott alapanyagok legkevesebb 60 százaléka szatmári kell hogy legyen, a termékek pedig tartósítószer- és színezékmentesek, s a védjegyhez való csatlakozásról egy szakértői bizottság dönt majd. A projekt rövid távú tervei között szerepel egy, a tudatos vásárlást népszerűsítő kampány indítása, termékstandok kihelyezése, valamint legkésőbb év végéig egy saját bolt nyitása is, amiben Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala a partner. A Szatmári Termék arculata egy könnyen felismerhető, megjegyezhető, ugyanakkor más termék lógója mellé is könnyen elhelyezhető embléma, melynek részei a jellegzetes szatmári termékek (bor, lékvár, gyümölcs) a kosár és a szív motívum is.

A folytatásban Becze István a Hargita Megyei Tanács képviseletében osztotta meg a Székely Termék védjeggyel kapcsolatos, több mint tízéves tapasztalatait, majd a termelők beszéltek a védjegy létrehozásának fontosságáról, röviden bemutatva termékeiket is.

A Szatmári Termék védjegyével már ellátott termékeket és termelőket a www.szatmari.ro és a www.satmarean.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők.

Szabó Kinga Mária