Beszélgetés a barátságról (I.)
Utoljára módositva: 2019-06-27 09:59:22

A Szatmári Friss Újság és a Harag György Társulat közös szervezésében, az SZFÚ szerkesztőségében meghívott vendégek és érdeklődők beszélgettek a barátságról, annak különböző változatairól, valamint arról, hogyan alakulnak a barátságok az internet világában.

A beszélgetésen részt vett: dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolai tanácsadó, Széplaki Reimond és Mezei Gabriel (egyetemi hallgatók), Gál Gyöngyi (magyartanár), Rus Lilla (diák), Rus Annamária (magyartanár), Fehér Imola (német-angol szakos tanár) és Matusinka Beáta (a Szatmári Friss Újság marketingmenedzsere). A beszélgetést moderálta: Elek György.

Dr. Frigy Szabolcs elmondta, hogy amikor arra a kérdésre kereste a választ, hogy a barátság hogyan él a mi életünkben, két gondolat ragadta meg: az egyik, hogy a barátságnak nincs evolúciós gyökere (az állatvilágból nagyon sok mindent hozunk, de ez a fajta barátság, ami az életünkben és a társadalomban van, nem onnan származik; Darwin nem igazán ír az állatok közötti barátságról, ez egy evolúciós unikum, ugyanis az embert a szoros barátságok teszik képessé arra, hogy sikeres legyen az életben; az ember a vérségi kötelékek mellett képes új kapcsolatok létrehozására, ami nagyon fontos dolog). A másik gondolat, hogy a fogyasztói társadalom megtépázza a barátságokat. Frigy felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Facebookon ismerősök vagyunk, az angolon friendek. A két szó jelentése nem ugyanaz. A magyar közösségekben voltak katona barátok, levelező barátok, sokan izgatottan várták a levelek érkezését, az egésznek volt egyfajta hangulata. Most a fogyasztói társadalom instabil ága, hogy instant megjelenik az üzenet, van egy olyan érzetünk, hogy mindent tudunk a másikról, de a barátságnak a lelki igényét nem elégítjük ki. Nagy dilemma, hogy bár egy kattintásra vagy egy like-ra vagyunk egymástól, hogyan hat ez a barátságra. A személyiségfejlődésben a barátoknak a megléte pszichológiai szemszögből nagyon fontos, mert a barátok az önképünket védik. Egy baráttal meg lehet beszélni a világ dolgait, ezáltal a két barát elhiszi, hogy az úgy van. Ez igaz az önképre, a világlátásra… Frigy kiemelte: a barátságnak nagy szerepe van abban, hogy tudjunk kötődni. Az emberekhez való kötődés egy fejlődés, a személyiségfejlődésünk része. Egy rosszul kötődő embernek, aki nem tud bízni a világban, nagyon nehéz barátokat szereznie. Ha valakinek vannak mély barátságai, az annak a következménye, hogy ő egy jól kötődő ember, a személyiségfejlődésében tud kötődni. A másik, ahol a pszichológia a barátságról beszél, az a személyiség kiforrása után jelentkezik, amikor az embernek megjelenik az intimitás iránti igénye. Amikor valaki már felépítette a saját világát — ha egészséges ember —, vágyik arra, hogy megossza ezt a világot valakivel. Az egészséges személyiséget úgy lehet lemérni, hogy valaki képes-e a nyitásra. Ha stabil a világnézete, akkor van egy párkapcsolat vagy barát, akivel azt meg lehet osztani. Nagyon sok olyan ember van, akiknek nem egészséges a személyiségük, és bezárkóznak, nem képesek ennek a világnak a kinyitására, ennek a következménye az elmagányosodás. Ezek az emberek el vannak a telefonjaikkal. Húsz évvel ezelőtt még lehetett látni az iskolák folyosóin futkározó gyerekeket, ma görnyedő és telefont nyomkodó fiatalokkal lehet találkozni. Sokat lehetne vitatkozni azon, hogy minőségileg milyenek ma a házasságok és a barátságok. Szatmár megyében egy házasság átlagosan 14,5 évig tart. Száz évvel ezelőtt még mindenki egyetértett abban, hogy a házasság egy életre szól, ma már teljesen másként értelmezik az emberek a házasság intézményét. Száz éve még léteztek örökké tartó barátságok, ma már alig van ilyen. Szociológusok kutatják, hogy az embereknek hány barátjuk van, tudniillik az a szellemi életünk mutatója. Olyan barátjuk, aki befogadja a másikat, ha szüksége van rá. Az utóbbi években folyamatosan csökken az átlagos barátok száma. A középiskola a baráthalmozás ideje, akkor van a csúcson a kapcsolati hálónk. Ha ezeket a kapcsolatokat nem ápoljuk, a kapcsolati háló elkezd leépülni. A kapcsolatokat befektetésekkel ápolni kell. Ma már nagyon könnyű dolognak tűnik, hogy Facebookon ráírnak emberek egymásra, de ez nem megoldás. Ha valami könnyű, akkor valamit rosszul csinálunk. Ez olyan, mint a gyermeknevelés: ha könnyűnek tűnik, akkor valamit rosszul csinálnak a szülők. A barátság mindig egyfajta energiabefektetéssel jár. Ezt megélni a jelenlegi fogyasztói társadalomban nem egyszerű. Nagy barátságokról tudunk az irodalomból, a történelemből, de ma már ritkán alakulnak ki nagy barátságok, valahogy az internet mozgatja a világot. Az internet nem elegendő a barátság gondozásra. Nagyon egyszerű valakinek boldog születésnapot kívánni Facebookon, de az lelki értelemben nem sokat jelent. Szükség van a beszélgetésekre. A filozófusok hisznek abban, hogy a dialógusok által épül a világ. A baráti kapcsolatokból tudjuk dialogikusan felépíteni a saját világunkat, de sajnos egyre kevesebbszer van részünk dialogikus valóságfelépítésben. Arra a kérdésre, hogy a történelem során hogyan alakultak a barátságok, Frigy Szabolcs elmondta: a pesszimisták azt állítják, minél fejlettebb egy társadalom, a barátságok annál inkább degradálódnak. Van egy olyan kialakult képünk, hogy akkor minden jó volt. Popper Péter is azt mondja, hogy az ókor volt az egyetlen az emberiség történetében, amikor a tudomány, az erkölcs és az etika egyensúlyban volt az emberi kapcsolatokban. Azóta nincsenek egyensúlyban. Vagy a tudomány volt elöl és a technika hátul, azaz a tudomány előrehaladt. Az ókorban az emberek annyit tudtak, amennyire szabály volt a tudás használatára. Ma már túl sokat tudunk, és nincsen szabály a használatra. Régen fizikailag is korlátozottak voltak az emberek. Meg volt szabva, hogy kiknek kik lehetnek a barátaik. Ma már kinyílt ez a világ, és azt várnánk, hogy ettől halmozottabb legyen a barátaink száma, de ez nem igaz. A sok opció elégedetlenné tesz a választáskor. Az individualizált világ, ahol mindenki azt hangsúlyozza, hogy ő miben más, nem segíti a barátságokat. A közösségélmény az, ami embereket összetart, segíti a barátságokat. Mindenki azt keresi, hogy mi a közös benne és a barátaiban. Érdemes elgondolkozni azon, hogy mi adja azt a közösséget, amit régen a búcsújárás, a sport stb. adott.

Széplaki Reimond egyetemista egyetért azzal, hogy az internet eltávolítja az embereket, de másokat közelebb hoz. Ő is felteszi magában a kérdést, hogy a barátság milyen kapcsolatot feltételez. Van egy határvonal a barát és az ismerős között. Széplakinak megvan a baráti köre, tíz személlyel rendszeresen találkozik. Valamilyen módon neki mindig lány barátai voltak, így van ez most is, ezek a barátok egyfajta morális támogatást is jelentenek számára. Szerinte a lányokkal sokkal könnyebb baráti kapcsolatot ápolni.

Frigy szerint nagyon fontos, hogy a barátság egy szimmetrikus kapcsolat. Az életben nagyon sok helyen vannak aszimmetrikus kapcsolataink. A pszichológusok fontosnak tartják, amikor az egyneműek barátsága kiépül szimmetrikus kapcsolattá. Egy túlszexualizált világban élünk, amelyben a jó baráti kapcsolat hiányt jelent. Felmerül a kérdés, hogy az azonos neműek barátsága vajon pluszt jelent-e. Annyi tény, hogy ha nem jó értékrendbe burkoljuk a barátságot, az gondot jelent — állítja Frigy Szabolcs.

Gál Gyöngyi úgy véli, hogy különbséget kellene tenni a nő-nő közötti, a nő-férfi közötti és a férfi-férfi közötti barátság között, ugyanis a különböző lelki, biológiai konstrukciókból kiindulva ezek teljesen különböznek. Általában a férfiak közötti barátságok közös tevékenységek által alakulnak ki: elmennek sportolni, közös hobbijuk van. A lányokkal vagy a nőkkel egy másfajta minőséget jelent a barátság. A lányok érzékenyebbek, a lelki problémákra tudnak reagálni, tanácsot adni, segítőkészek. A lány-lány barátságban éppen ezért fontos, hogy megbeszélhessék azokat a problémákat, amik fontosak számukra. Gál Gyöngyi szerint szükség van a barátságra, akkor is, ha állandóan átértékelődik. A magyar nyelv mindig reálisan és konkrétan válaszol a társadalmi jelenségekre. Ha valakit Facebookon ismerősnek jelölünk vagy elfogadjuk a jelölését, az nem azt jelenti, hogy barátok is vagyunk. A barátságok a felgyorsult időben, amiben élünk, valahogy átminősülnek, inkább ismeretséget jelentenek, szám szerint leépülnek, és kiderül, hogy nem az a barát, akire valóban számíthatunk. Minden egyénnek szüksége van egy olyan tükörre, ami az egy reális képet ad róla, és természetesen olyan tükröt keresünk, ami valahogy hasonlít hozzánk. A barátságok valahol úgy keletkeznek, hogy olyan embereket keresünk, akik rokon lelkek. József Attila szavaival: „Csak mások arcában moshatod meg arcod.” Azért van szükség barátokra, mert a barátság egy másfajta személyes kapcsolat, mint ami a családban vagy az iskolában az osztálytársakkal van. A barátság — még ha át is értékelődik — valamilyen szinten azért egy olyan fogalom, ami mindig volt, van és szükség is van rá a továbbiakban is. A Facebookon ma már mindenki tud a másikról, de nem az a lényeg; tudom, hogy valahol, valamikor számíthatok rá, azokra a kapcsolatokra, amelyek nem virtuálisak, amelyek alkalmat adnak valamilyen eszmecserére.

Frigy Szabolcs szerint nagyon fontosak a személyes találkozások. Régen az emberek mindig kitaláltak valami rítust: névnapok, népi ünnepek stb. Ma már névnapra küldünk egy Facebook-üzenetet, de a barátságoknál a személyes kapcsolatokat, a személyes jelenléteket nem lehet lespórolni. Mi most abban élünk, hogy minden lelki és személyes dolgot lespórolunk. Ma már a barátságot az idővel kell megfizetni, mutatott rá.

Rus Annamária arról beszélt, hogy nekik nincsenek igazi családi barátaik, mert amikor szabadidejük van, örülnek, ha együtt lehet a család. Náluk igazából a család a baráti kör. Ha nagyon akarnák, jutna idő másokra is, de azt az időt a családi együttléttől vennék el. Amikor a gyerekek fogalmazást írnak a barátságról, azzal kezdik, hogy a barátság egy olyan dolog… Vagy azzal, hogy a barátság egy szép és jó dolog… Amikor a tanár megkérdezi tőlük, mit értenek az alatt, hogy dolog, talán elkezdenek gondolkodni, hogy a barátság mégiscsak egy kapcsolat, kötelék stb. Amikor továbbmennek, és előjön a tükörkép, akkor már valóban gondolnak arra, hogy egy igazi barát megmondja azt is, ha hibáink vannak, ami nem mindenkinek esik jól, és akár harag is lehet belőle. Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a barát és az igaz barát között, már nehezebben tudnak válaszolni a diákok, mondta saját tapasztalatai alapján.

(folytatjuk)

 

k

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. szeptember 23.)


    KONYHA
    Hozzávalók 4–6 pohárhoz: 50 dkg sárgabarack, 25 dkg zabkeksz, 2 dl habtejszín, porcukor, 2 csomag vaníliás cukor, őrölt fahéj. ...