Beszélgetés a nyelvek európai napján (I.)
Utoljára módositva: 2017-10-02 09:56:16

A Szatmári Friss Újság szerkesztőségében nyelvtanárok és több nyelvet tanuló diákok beszélgettek a nyelvtanulás módszereiről, a nyelvismeret fontosságáról, az idegen nyelvek megszerettetéséről és megszeretéséről, valamint a nyelvismeret mindennapi felhasználásáról.

A beszélgetésen részt vett: Baricz György francia szakos tanár, Gárdos Blanka, az Avram Iancu Általános Iskola némettanára és tanítványai: Tasi Renáta, Matkó Vivien Alexandra, Matyi Szabolcs, Csató Evelyn és Balázs Dániel, Fehér Imola, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium német-angol szakos tanára és tanítványai: Demeter Tamás, Polacsek Eszter és Stier Beatrix, Anzik Eszter, a Johann Ettinger Német Líceum némettanára és tanítványai: Leitner Gerlinde és Hodrea Anna, Vass Edith, az Óvári Általános Iskola magyartanára, Mesco Erzsébet, a szamoskrassói Bem József Általános Iskola romántanára, valamint Matusinka Beáta, a Szatmári Friss Újság marketingmenedzsere. A beszélgetést moderálta: Elek György.

A Szatmári Friss Újság szerkesztőségi beszélgetéssorozatának újabb mozzanataként nyelvtanárok és idegen nyelveket tanuló diákok ültek egy asztalhoz, hogy a nyelvtanításról és a nyelvtanulásról beszélgessenek, elmondják, miért szeretnek vagy nem szeretnek nyelveket tanulni. Beszélgetés közben játékokkal és feladatok megoldásával tették izgalmassá az együtt töltött időt. Mivel a tanárok és a diákok több iskolából érkeztek, lehetőség nyílt ismerkedésre is.

Gárdos Blanka Debrecenben tanított egy líceumban, de mindig az volt az álma, hogy szülővárosában tanítson, s ez az álom az elmúlt évben megvalósult, jelenleg a szatmárnémeti Avram Iancu Általános Iskolában tanít. Némettanár, de jól beszéli az angolt, és tanult franciául, ezt a nyelvet is szeretné a jövőben gyakorolni. Elmondta, hogy a nyelvek európai napját magyarországi tartózkodása idején minden évben megszervezték, s arra gondolt, hogy Szatmárnémetiben is érdemes lenne megszervezni, és ezáltal népszerűsíteni a nyelvtanulás fontosságát. A nyelvek európai napja szerves része az ősznek, hiszen ebben az időszakban van az iskolakezdés, színes falevelekkel szegélyezett utak stb. jellemzik a napot.

Mi is ez a nap, és mióta ünnepeljük? — vetődött fel a kérdés. Az Európai Tanács szeptember 26-át a nyelvek európai napjává nyilvánította. Az Európai Unió tagországaiban 2001 őszén rendezték meg először, közel ötven ország részvételével. Az Európa-szerte megrendezett programok célja, hogy felhívják a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, a nemzetek közötti kapcsolatok és együttműködések fejlesztésére és a kulturális különbségek megőrzésére.

Azért érdemes nyelveket tanulni, mert: könnyebben lehet munkahelyekhez, külföldi ösztöndíjakhoz és állásokhoz jutni; segít a személyiségfejlesztésben, más népek kultúrájának és gondolkodásmódjának a megismerésében, valamint az intelligencia fejlesztésében. Fehér Imola hozzátette, hogy sokat gondolkodott azon, miért szeret nyelveket tanulni, mígnem rájött, hogy nem a miértet kell keresni, hanem meg kell szeretni és élvezni kell azt, hogy meg tud szólalni valamilyen nyelven. Ha ez megtörténik, és átesünk ezen a zökkenőn, elérünk egy szintet, akkor már könnyű találni ajtókat és ablakokat, hogy miért jó a nyelvismeret. Azért jó, ha ismerünk egy idegen nyelvet, mert ad egy pluszt.

Gárdos Blanka kitért arra, hogy miért érdemes németet tanulni: Németország a világ legnagyobb exportőre; a német a leggyakrabban használt nyelv az Európai Unióban; a német nyelvet nem nehezebb megtanulni, mint a többi nyelvet; aki németül tanul, az Közép-Európa egyik fontos szellemi, gazdasági és kultúrtörténeti területét fedezheti fel; Németország világviszonylatban az ötödik helyen áll a könyvkiadások terén.

Angolt azértt érdemes tanulni, mert ez a leggyakrabban beszélt nyelv a világon; kimutatások szerint ötből egy ember megérti; aki angolul beszél, könnyebben mozog a weboldalak között, könnyebben hozzájut az aktuális információkhoz; könnyebben elboldogul abban a negyvenöt országban, ahol az angol a hivatalos nyelv; az angol nyelv ismerete hatalmas előnyt jelent az előmenetelben; de szórakozás szempontjából is nagyon fontos, ugyanis a leghíresebb mozifilmek, regények és dalszövegek megértéséhez is elengedhetetlen. Nagyon sokat lehet tanulni angolul úgy is, ha olvassuk az angol nyelvű film magyar feliratát.

A francia a diplomácia nyelve; az EP-ben meghirdetett gyakornoki pozíciók megpályázásának a feltétele lehet; az angolon kívül a francia az egyetlen olyan nyelv, amelyet öt kontinensen beszélnek; a francia nyelv ismerete segít a latin nyelvek (spanyol, olasz, portugál) elsajátításában.

Eredményesen nyelvet tanulni szorgalommal, kitartással lehet, ha megvan a négy alapkészség (írás, olvasás, beszéd és szöveghallgatás); fontos, hogy az információk több csatornán érkezzenek (könyv, munkafüzet, digitális eszközök); valamint az irodalmi művek eredeti nyelven való olvasása is fontos.

A továbbiakban a beszélgetés során a résztvevők olyan kérdésekre igyekeztek választ adni, mint például hogy az angol nyelv mennyire szorítja ki a többi nyelvet, milyen érzésekkel vág neki a diák a nyelvtanulásnak, melyik az a nyelv, amit érdemes tanulni, illetve milyen módon szeretnek a diákok nyelvet tanulni.

A válaszok nagyon eltérőek voltak. Az, hogy egy gyerek elkezd-e nyelveket tanulni, kisebb korban még nem igazán az ő döntése. Befolyásolják a szülei, a környezet, amiben nevelkedik, később pedig az iskola és a baráti körök.

Baricz György problémaként vetette fel, hogy a magyar tagozaton tanuló diákokat éveken át megfosztották a két idegen nyelv tanulásának a lehetőségétől. A román tagozatos gyerekek érettségiig megtanulhattak két idegen nyelvet, a magyar tagozatosok viszont csak egyet. Ez sokszor hátrányos helyzetet is okozhat, ugyanis álláskereséskor egészen más az, ha az illető egy vagy két idegen nyelvet beszél. Most szerencsére más a helyzet, van lehetőség két idegen nyelvet tanulni, de csökkent az óraszám, ami egy újabb nehézséget okoz a gyerekek és a tanár számára is. Baricz szerint nem igazán eredményes a nyelvtanulás, ha a diák este kezd készülni a másnapi órára. Nyelvet úgy lehet tanulni, ha azzal akkor is foglalkozik a diák, ha másnap nincs órája.

Fehér Imola abban látja a nehézséget, hogy például kilencedikben ugyanabban az osztályban vannak haladók és kezdők, a különböző szinten lévő diákok pedig nem egyforma foglalkozást igényelnek. Igyekszik a kezdő is, de nem tud hamar felzárkózni, ezért nehéz úgy haladni, hogy mindenki fejlődjön.

Gárdos Blanka egy olyan példát hozott fel, amikor a diák négy évig az általános iskolában tanul például németet, és bekerül egy olyan középiskolai osztályba, ahol angolt vagy franciát tanul. Nem az a baj, hogy megtanulhat még egy nyelvet, hanem az a négy év, amit egy másik nyelv tanulásával töltött el, értelmetlenné válik, ha valamilyen módon azt a nyelvet nem gyakorolja. Nem azt nézik, hogy a gyerek mit hozott magával, hanem azt, hogy az iskola milyen tanárral rendelkezik. Ilyen szemszögből tekintve az oktatást jó, ha a diák ugyanabban az iskolában tanul első osztálytól, mert ilyen formában van folytonosság.

Mesco Erzsébet nem tud magyarázatot adni arra, hogy a diákok könnyebben tanulják az angolt és a németet, mint a románt. A román filmeket megnézik, vagy ha Facebookon kell írni románul, az sem probléma. Talán lényeges, hogy a gyerek milyen környezetben nő fel. Egy városi lakónegyedben élő magyar gyerek könnyebben megtanulja a román nyelvet, mint egy többségben magyarlakta faluban. Az viszont tény, hogy ebben a térségben nincs olyan település, ahol angolul vagy németül beszélnének.

Vass Edith is úgy tapasztalta, hogy az óvári diákok is jobban szeretik az angol nyelvet, mint a románt. A román nyelv oktatásában módszertani problémák vannak. A gyerekeknek anyanyelvi szinten tanítják a román nyelvet és irodalmat, holott nagyon jól tudjuk, hogy ebben a formában lehetetlen eredményeket elérni. Vass Edith nagyon sokszor azt tapasztalja, hogy a magyar klasszikusok tanítása sem egyszerű, mert a diákok nem értik, nem ismerik a szavak nagy részét, és unják azokat. A magyartanár is le kell fordítsa a magyar szövegek egy részét. A most megjelent vagy megjelenésre váró könyvek sokkal jobbak, mint az eddigiek voltak. Mesco Erzsébet az ötödikesek új könyvét is jobbnak tartja, mint az eddigieket, de nem érti, hogy miért használnak olyan sok földrajzi kifejezést. Vannak olyan leckék, amelyekről nem lehet eldönteni, hogy irodalom vagy földrajz. Vass Edit úgy gondolja, hogy a magyarórán is nagyon sok idegennek tűnő, régi kifejezést meg kell tanulni, de a kortárs irodalomban is nagyon sok idegen szó és kifejezés van, ami magyarázatra szorul. A nyelv mindig fejlődik, s a fejlődéssel lépést kell tartani. Nagyon fontos a nyelvoktatásban, hogy a gyermek a funkcionalitása felől kellene megközelítse a nyelvtanulást. Azt a beszédváltozatot kell hangsúlyozni vagy kiemelni, amivel boldogul.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Állás
Tapasztalt szakácsot keresünk Ausztriába. Telefon: 004369911015847.
Tovább >>>
Állás
Németországi munkalehetőség Bayern-Nürnberg környékén. Beteggondozót, házi ápolót keresünk...
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Felkészítetted-e már autódat a télre?
Igen, mindig időben felkészítem
Még nem, de a napokban már esedékes
Nem sietem el a dolgot, még van rá időm
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2017. október 19.
Szíve mélyén pontosan tudja már régóta, hogy csak ki kellett várnia a megfelelő időt, hogy végre közel kerüljenek egymáshoz kiszemeltjével.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. október 19.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 40 dkg pulykamell, 40 dkg fusilli tészta, 1 db citrom reszelt héja és leve, 2 gerezd fokhagyma, 1 ...