Beteg az ember, beteg a rendszer

Az egészségügy alulfinanszírozottsága hosszú évek óta tartó, kóros állapot, mostanra azonban olyan súlyossá vált, hogy bizonyos szegmenseit hajszál választja el az összeomlástól.

„Egy szónak is száz vége: alulfinanszírozott az egész rendszer, és bizonyos szegmenseit csak hajszál választja el a teljes összeomlástól. Miről is tudunk, miről is lehet tárgyalni, amikor egy meghatározott és minimális összeget kell felosztani?!” — summázta a maga keresetlen-nyílt stílusában dr. Călin Bumbuluţ, a Szatmár Megyei Családorvosok Egyesületének elnöke azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelynek az egészségbiztosítási pénztár székhelye adott otthont. A megbeszélésnek a pénztár megalakításának évfordulója adott apropót, a kerekasztal mellett pedig a családorvosok, az orvosi kamara, a kórházak és magánklinikák képviselői foglaltak helyet, hogy Pop Georgeta intézményvezető megfogalmazásában: még nyitottabbá-járhatóbbá tegyék azokat az utakat, amelyek sokszor keresztezik ugyan egymást, ám sajnos nem sikerül mindig a beteg érdekében. „Tudatosítani és erősíteni kell a betegek bizalmát a betegbiztosítóban, rá kell világítani a rendszer pozitívumaira, hiszen nem mindenki rosszhiszemű, aki a rendszerben dolgozik, és nem mindenki akarja ellopni a pénzt” — mondta, utalva arra, hogy nemrég az országos egészségbiztosító pénztár több vezető tisztviselőjét is bíróság elé állították hűtlen kezelés miatt. Mint az Pop beszámolójából kiderült, a betegbiztosító által finanszírozott elszámolások legnagyobb tételeit a kórházak, a gyógyszertárak és a családorvosok kapták-kapják, míg a már hosszú évek-évtized óta „mostohagyermeknek” számító fogászati ellátások alig 1,37%-ot. „A fogászati alapanyagok és szolgáltatások ára nőtt, ám sajnos a betegbiztosító elszámolása nem tartott lépést ezzel a növekedéssel, de ez minden szakterületen így van” — mutatott rá dr. Cosmin Raţiu fogorvos, hozzátéve: nyár közepén a fogorvosi kamarák szövetséget kötöttek annak érdekében, hogy közös fellépéssel, nyomatékosan igényeljék a fogászati ellátások elszámolási összegének megemelését. A magánklinikát vezető dr. Muncea Mircea nőgyógyász arra mutatott rá, hogy nagyon sok beteg azért választja inkább a magánorvosi ellátást az állami helyett, mert jobban bízik annak minőségében, az ellátástól kezdve a felhasznált gyógyszerekig/készítményekig. „Vannak olyan alkalmazotti rétegek, akiktől óriási összegeket vonnak le betegbiztosításként — hiszen minél nagyobb a fizetés, annál „szebb” összegre rúg a levont százalék —, viszont amikor rászorulnak, betegek lesznek, nem részesülnek olyan szintű kezelésben, mint az általuk befizetett összeg nagyságától elvárható lenne. Talán érdemes lenne egy olyan rendszer kiépítésén is elgondolkodni, amelyben az alkalmazott nem fizetése összegének függvényében fizeti a betegbiztosítást, hanem szabad döntése alapján egy bizonyos konkrét összeget, ami mondjuk az alapellátást fedezi, a kezelést pedig saját zsebéből (és megmaradt pénzéből), és olyan klinikán végezteti, ahol csak akarja” — mondta. A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházat képviselő dr. Paula Mare elismerte: valóban a kórház a legnagyobb (39,76%) százalékban finanszírozott, viszont a legnagyobb betegellátó is — évente több mint 200 000 beteget lát el —, hiszen köteles átvenni minden beteget, azokat is, akikkel a magánrendelők/klinikák ilyen-olyan okok miatt nem „boldogulnak”.

Szabó Kinga Mária