Bíróság előtt a kiskorú sírrongálók

Sírgyalázás vádjával áll a bíróság elé az a két kamasz, akik tavaly november 2-ról 3-ra virradó éjszaka 51 sírt gyaláztak meg a hídon túli római katolikus temetőben, válogatás nélkül törve össze magyar és román, idős és gyermek elhunytak sírköveit.

Az ügyészek lezárták a nyomozást, és bíróság elé küldték B. G.-t és O. Cs.-t, azt a 16 és 17 éves, szatmárnémeti, illetve szatmárpálfalvi illetőségű sihedert, akik tavaly november 2-ról 3-ra virradó éjszaka a város történetében mindeddig példa nélküli rombolást végeztek a hídon túli római katolikus temetőben — 51 sírt rongáltak meg, volt, amelyiken „csak” a virágtartókat, kővázákat döntötték le, a halottak napi koszorúkat, virágokat, mécseseket taposták össze, de a meggyalázott végső nyughelyek legtöbbjén a sírköveket döntötték le, törték össze vagy törték be a fedőlapot.

Az esztelen rombolás éjfél és hajnali 1 óra között történt az éjjeliőr nélküli temető középső részén, a két „főjárdasor” mentén, így a hídon, illetve a Károlyi úton még közlekedők nemigen láthatták a vandalizmust — de valaki csak érzékelt valamit, ugyanis a rendőrök lakossági bejelentés nyomán érkeztek ki a helyszínre, és ők értesítették a temető adminisztrátorát, aki rövid időn belül a temetőhöz érkezve segítette a rendőrség munkáját az esetlegesen még bent levő tettesek megkeresésében. Bár akkor nem sikerült fülön csípni őket, a rendőrség nagyon rövid időn belül azonosította és előállította a rombolókat, a két kamasz pedig be is vallotta tettét — állításuk szerint az elfogyasztott hatalmas mennyiségű alkohol és állítólagos ateizmusuk váltotta ki belőlük a rombolási kényszert.

A Büntető Törvénykönyv 383-as paragrafusa értelmében a sírgyalázást (legyen szó magáról a végső nyughelyről, urnáról vagy sírkőről/fejfáról/síremlékről) 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetik, mivel azonban az elkövetők kiskorúak (a bíróság előtt szüleik képviselik őket), esetleges szabadságvesztésüket valamelyik nevelőközpontban fogják majd letölteni. Ugyanakkor az okozott kár megtérítése érdekében hat polgári per is elkezdődött, a sírtulajdonos magánszemélyek mellett a Szatmári Római Katolikus Püspökség is benyújtotta kárigényét, annál is inkább, mivel az elmúlt hónapok során több tíz sírt önerőből és önköltségen állítottak helyre. Persze az már más kérdés, hogy a sihederek szüleinek honnan s mikor lesz pénzük megtéríteni az okozott károkat, hiszen csak egy kőváza vagy sírkő visszaragasztása is több száz lejbe kerül.

Szabó Kinga Mária