Biztonságban extrém hidegben is
Életünk annyira „természetes” hozzátartozója az autó, hogy létére csak akkor figyelünk fel igazán, ha nem indul be egy sokmínuszos reggelen. De extrém hidegben hogyan is bánunk „jól” vele?
Extrém időjárási viszonyokra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat és a rendőrség is, utóbbi ismételten — ezen a télen már sokadjára — arra kérve az akár gyalog, akár négy keréken útra kelőket, hogy a megszokottnál sokkal figyelmesebben közlekedjenek. Sőt, amennyiben lehet, inkább ne is induljanak hosszabb útra, ám ha mindenképp muszáj, indulás előtt feltétlenül ellenőrizzék, hogy jól működik-e az autó fűtése, van-e hólánc, takaró, ivóvíz és hólapát a csomagtartóban és elegendő üzemanyag a tartályban. Vezetés közben pedig ne csak az előírt követési távolságot tartsák be, de ha az útviszonyok olyanok, annak akár kétszeresét is, kerüljék a nagy sebességet és veszélyes manővereket, szabálytalan előzéseket.
Persze az útra indulás első feltétele, hogy az autó beinduljon a nagy hidegben. Kissé poénosan: van, aki hatkor beindítja a jó öreg dízelt, aztán visszamegy reggelizni, s mikor fél órával később visszatér az autójához vagy furgonjához, a fülke és a motor már bemelegedett — és persze az összes szomszéd felébredt. S ahány ház, annyi szokás mintájára a szerelőknek és szakembereknek is más-más a véleményük a „bemelegítésről”, abban viszont szinte valamennyien egyetértenek: nem a legegészségesebb csak úgy begyújtani a motort és rövid ideig járatni anélkül, hogy elindulnánk vele — pedig ezt a „begyújtottam egy kicsit, melegedjen” módszert rengetegen alkalmazzák, főleg, ha tudják, hogy a nagy hidegben egy-két napig nem fognak útra indulni. Az álló helyzetben melegítés azért nem jó, mert a motor lassabban melegszik, több savas víz gyűlik össze az olajban, s így tulajdonképpen elhasználódik, a savas kémhatású olaj ráadásul nagyon veszélyes a csapágyfémekre. De hogyan kell bánnunk a hideg motorral, hogy el is induljon és hosszú életű is maradjon? Ha benzines autónk van: először indítsuk be, majd kb. 20 másodpercig ne nyúljunk a gázpedálhoz, ezután induljunk el az autóval. Ez alatt a 20 másodperc alatt az alkatrészek megfelelő olajfürdőt kapnak és felépül az olajnyomás, hiába hideg és sűrű még az olaj. Ha pedig már elindultunk, csak óvatosan, ne adjunk nagy gázokat, és folyamatosan 2000-es fordulat környékén utazzunk, ne alatta, de semmiképpen ne 3000 fordulat felett.
Dízeles autó esetében is hasonló az eljárás: indítsuk be az autót, majd 1 percig ne nyúljunk a gázpedálhoz, hagyjuk „ketyegni”, kicsit melegedni, majd csak utána induljunk el vele. Ne terheljük azonnal a motort, hiszen a hengerfej ilyenkor még nagyon hideg, és ilyenkor egy relatív területen intenzíven melegszik, ami miatt hőfeszültségek keletkeznek benne. Ezért jobb, ha alapjáraton 1–2 percig ketyeg a motor, így a hengerfej nem mínusz 20 fokos, van ideje elvezetni a hőt.
Van pár dolog, amelyeket a hideg motorral mindenképpen kerülnünk kell. Az első természetesen a nagy fordulat, de pontosan ilyen fontos a kis fordulat kerülése is — ne erőltessük a motort ötödik fokozatban negyvennel, mert többet ártunk, mint azt gondolnánk! Ugyanilyen ártalmas, ha beindítjuk az autót és azelőtt állítjuk le, hogy felmelegedett volna üzemi hőfokra — például megyünk vele egy kilométert. Ilyenkor a kondenzvíz nem párolog el, a motor nem melegszik fel, a kipufogógázok utókezelése nem ér el egy minimális szintet sem, így nemcsak a motornak ártunk, hanem a környezetnek is.
Indulás után sokan nem kapcsolják be a fűtést, nem akarván „megterhelni” az amúgy is hideg autót, ezzel viszont megint csak több rosszat csinálnak, mint jót — persze nem egyből 30 fok produkálására kell(ene) kényszeríteni a járművet, hanem fokozatosan emelni a hőfokokat.
Szabó Kinga Mária
