Börvelyben sem engednek a ’48-ból

Börvelyben felújították Petőfi Sándor mellszobrát. A községben ünnepi istentisztelettel, iskolások műsor-összeállításával, illetőleg alkalomhoz illő beszédekkel hajtottak főt. Elhangzott: egy-egy ilyen alkalmon a gyökereinket ápoljuk, amelyek erőt adnak a jövő építéséhez.

„Sokszor talán fáradtsággal jár, izzadtsággal, de akkor lesz jövendőnk, hogyha merjük vállalni a munkát. Akkor lesz jövendőnk, hogyha merjük vállalni a gyermekáldást, hogy ne kevesedjünk meg, hanem inkább szaporodjunk, és akkor lesz jövendőnk, hogyha megőrizzük identitásunkat, akár nemzeti, akár keresztény identitásunkat, ha nem olvadunk bele a népek olvasztótégelyébe, hanem megőrizzük a mi ezeréves örökségünket” — mondott útmutatást a ’48-as forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából bemutatott ünnepi istentiszteleten Kátai Tibor börvelyi parókus lelkipásztor.

A helybeli iskolások a tantestület kíséretében nagy számban vettek részt az ünnepi egyházi szertartáson. Az egyházközség kórusa kedveskedett énekszolgálattal, majd a tiszteletes fogalmazta meg 171 esztendeje történtek mának szóló üzenetét. A Szentírás passzusai értelmében fontos ragaszkodunk az Úrhoz, hiszen „lelkünk és pajzsunk Ő” — emelt ki egy zsoltárpasszust. A lelkipásztor szerint március 15-én hálát kell adnunk azért, hogy van kire és mire emlékeznünk, „ugyanakkor lépjünk át a jelenbe, figyelnünk kell a jövendőre”; a mi feladatunk kapcsán kiemelte: „Vállaljuk azt, ami reánk bizatott, tegyük meg nap mint nap, kis és nagy tettekben egyaránt!”

A Szózat eléneklésével zárult az istenházában az ünnepség lelki megalapozása.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából szervezett börvelyi rendezvény az iskola előtt díszelgő Petőfi Sándor-mellszobor előtt folytatódott. A fúvósok traktusaira gyűltek össze az ünneplők. Iskolások vers-, tánc- és énekszolgálata következett — s közben ama nevezetes márciusi ifjakra, illetve eleve az akkori történésekre is kitértek összeállításuk keretében a tanulók, akik a műsor közben nemzeti színű virágokat helyeztek el körbe maguk elé — ezzel is érzékeltetve, hogy sajátjuknak vallják jeles elődeik áldozatvállalását.

Kiss Zoltán polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke ünnepi beszédében amellett foglalt állást, hogy szükséges Börvelyben emlékezni eleinkre, hiszen az identitásunk az ő áldozatvállalásukra vezethető vissza. Érzése szerint a március idusai gondolatsor azt üzeni nekünk, „hogy legyünk együtt, hogy tartsunk össze nemzetünk iránti szeretetből, a magyarság, Börvely község, a családjaink és nem utolsósorban gyermekeink iránti szeretetből”. Nagy Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető elnöke ünnepi beszédében kiemelte: „a börvelyi közösség egy igazi tenni akaró közösség”. Szerinte fontos, hogy itt „nem csak ápolják a hagyományokat, hanem újra és újra megteremtik ezek átadásának a lehetőségét”.

Nemrégiben felelőtlen rongálás áldozata lett a községben majd' két évtizede felavatott Petőfi-mellszobor. Az RMDSZ helyi szervezetének közössége úgy döntött, hogy nem csak felújítja azt, hanem márványlappal vonja be, feldíszíti a büsztöt. A tiszteletteljes ünnepség a felújított mellszobor újra-leleplezésével folytatódott — arra, illetőleg az ünneplőkre, főhajtókra áldást mondott a lelkipásztor. Ezután a koszorúk elhelyezése következett — egyaránt koszorút helyezett el az egyházi, az iskolai és a politikai közösség. Zárásként pedig nemzeti imánkat énekelte el a sokadalom a fúvósok kíséretében.

Megyeri Tamás Róbert