Bőséges termés, nem létező piac

Rekordtermés volt az idén az eddig betakarított kultúráknál, hasonló nagyságrendű terméshozamra lehet számítani az őszi betakarítások idején is, megoldatlan viszont a termény eladása, mivel nem biztosított a piac sem a növények, sem az állatok esetében.

Naponta jelennek meg információk a médiában arról, hogy az idei bőséges termés rendkívülinek számít az utóbbi évekhez hasonlítva, ugyanakkor felvetődik a kérdés: hogyan tudják majd értékesíteni a gazdák a terményt, hogyan tudják eladni az állatokat? Achim Irimescu nemrég azt nyilatkozta, hogy ebben az évben 2,075 millió hektáron termesztettek búzát és rozst, az átlagtermés hektáronként 4054 kilogramm volt, 8,41 millió tonna búza termett az előző évi 7,85 millió tonnához viszonyítva.

Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint az idei termés lehet, hogy az előző évekhez képest bőséges, de semmiképpen sem nagy, ha figyelembe vesszük, hogy a mai modern technológiát használó mezőgazdasági vállalkozók milyen átlagokat mutatnak fel. Az értékesítéssel kapcsolatosan az igazgató elmondta, hogy ez a helyzet csak Romániában áll fenn, hiszen a világ számos országa élelmiszerhiánnyal küzd és nincs lehetősége hozzájutni a gabonafélékhez, valamint más növényi és állati eredetű élelmiszerekhez. A román gazdaságpolitikának az a nagy hibája, hogy nem találják meg azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a mezőgazdasági termékek értékesítését. Romániában mindenki termeszt növényeket, tart állatokat, de kevesen gondolnak arra, hogy mindezt céltudatosan kellene tenni, vagyis előre megkötni a szerződést a biztos felvásárlókkal. Most ott van a sok búza, van, aki eladja, van, aki raktározza, hátha később drágább lesz. Az elmúlt évben volt olyan eset, hogy aratás után a gazda nem adta el a termést, fizetett a raktározásért, tavaly viszont felére csökkent a felvásárlási ár és fél áron volt kénytelen eladni azt. A megoldás az lenne, ha a gazdaegyesületek kapcsolatot teremtenének olyan külföldi felvásárlókkal, akik mezőgazdaságilag fejletlen vagy nem mezőgazdasággal foglalkozó országokat látnak el, és szerződést kötnének, hogy milyen áron, milyen mennyiségű növényi vagy állati eredetű terméket vásárolnának fel. Nevetséges, hogy az ország élelmiszeripari termékeinek a nyolcvan százalékát külföldről hozzák be, a hazait pedig nem tudják értékesíteni. Amióta Románia tagja az Európai Uniónak minden évben kitalálják, hogy be kell zárni az állatvásárokat, nem szabad állatokat levágni, mert Ukrajnában pestist észleltek. Érthetetlen, hogy mi a kapcsolat az ukrajnai pestis és a romániai sertések között. Vannak Romániában állatorvosok, vannak műszaki eszközök, meg lehet állapítani, hogy egy sertés fertőzött vagy sem. Ehelyett behozzák a már negyven éve lefagyasztott sertéshúst, amit feldolgoznak, és az itt élő emberek elfogyasztják. Azokban az országokban, ahonnan ez a hús érkezik, meg kellene semmisítsék, ami nagyon sokba kerülne, de nem teszik, hanem eladják nekünk, mi pedig úgy vásároljuk meg, mint egészséges terméket. „Úgy tűnik, hogy huszonöt évvel a rendszerváltás után még mindig nem érdeke egyik kormánynak sem, hogy helyre tegye ezt a dolgot, pedig ez nem csak a gazdák érdeke, hanem az országé is, de mint sok más területen, itt is az egyéni érdekek érvényesülnek” — szögezte le az igazgató.

Elek György