Búcsú Kökényesden - Hajnalcsillag az emberiség egén

Több száz helybéli és zarándok Mária-tisztelő gyűlt össze tegnap délelőtt Kökényesden Kisboldogasszony napján, Szűz Mária születésének és a görögkatolikus plébánia templomának búcsúünnepén.

Kisboldogasszony — népesen Kisasszony — napján, szeptember 8-án Szűz Mária születésnapját ünnepli az egyház. Mária születése öröm, ahogy minden születés öröm, mert a reményt erősíti bennünk — valami szép, valami tiszta kezdődik. A keresztény tisztelet pedig mindig is fontosnak tartotta megemlékezni arról, aki a Megváltó édesanyja lett. Mária születése hajnalcsillag az emberiség egén s e kedvelt búcsújáró napon a Stella puerpera Solis (hajnali szép csillag) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát.

„Születésnapot ünnepelni jöttünk ma, de ne felejtsünk el imádkozni s a gyermek bizalmával forduljunk hozzá, az égi édesanyához — mondta a Harangozó József főesperes által celebrált és az esperesség papjai által koncelebrált szentliturgia alkalmából tartott szentbeszédében Kudla György sárközújlaki parókus. — Az emberiség és a világegyetem történelméből két fontos esemény emelkedik ki — amikor Isten „szóra hívta”, azaz megteremtette a világot és a föld porából saját képére megalkotta az embert. Akit megáldott, gyermekévé fogadott — de az ember visszaélt mindezzel, hátat fordított Istennek és bűne átöröklődött az egész emberiségre. Ebből az elesett állapotból az ember nem volt képes felemelkedni, mint ahogy egy mély veremből sem lehet kijutni, hacsak nem jön valaki, aki segít. Ilyen segítség jött Jézus személyében — az emberiség és a világ történelmének második legfontosabb eseményeként. És bár az első „vermet” egy asszony, Éva hozta létre, a segítség, a felemelő kéz szintén egy asszony, Mária által teremtődik meg. Ő tiszta, foltmentes, szent, az új Éva, akinek ma születését ünnepeljük. Az egész Ószövetséget végigkísérő bizakodás és remény sugara rávetődött Joachimra és Annára és megszületett a világ legszebb teremtménye: Mária. És beteljesítette a reményeket, vágyakat, próféciát. Ő törli el az édenkerti bűnbeesést, összeköti az eget és a földet és ma minden az ő születését ünnepli. Fellegek és az egek közt ma tartatik vigasság. Őt ünnepeljük ma mi, földi halandók is — mindannyiunk édesanyját, aki ennek a templomnak is a névadója. Az egyházi év ünnepeinek sora is ma kezdődik — és ugyancsak Máriával, elhunytával végződik s minden fontos esemény e kettő között történik meg.”

A szentbeszéd végeztével a búcsúünnepi szentliturgia körmenettel, olajkenéssel és szeretetvendégséggel zárult.