Büntetés a kerti árnyékszékért

Több ezer lejes bírsággal akarják kényszermodernizálni a háztartásokat, s rávenni a lakosságot: számolják fel a kertvégi árnyékszéket.

Tragikomikus abszurdum: a Régiófejlesztési és Közigazgatási Minisztérium pár hete körlevéllel lepte meg az ország valamennyi önkormányzatát, amelyben felszólítja őket: készítsenek listát mindazon közintézményekről és háztartásokról, amelyekben kert vagy udvar végi árnyékszék működik, és még nem csatlakoztak a csatornahálózathoz (illetve ennek hiányában nem rendelkeznek saját és igen modern szennyvíztisztítóval) — a névsort pedig át kell adniuk a prefektusi hivatalnak, valamint a környezetvédelmi őrségnek, utóbbi intézmény pedig kiküldi ellenőreit, és 2000–4000 lej közötti bírságot ró ki azokra, akik az első figyelmeztetést követő három hónapon belül nem „modernizálódnak”. Úgy tudjuk, a szatmári prefektusi hivatalhoz már be is érkezett pár telesülésről a névsor. És jobban belegondolva a helyzet sokkal inkább tragikus, mint komikus — az Európai Unió országai közül Románia sereghajtónak számít közművesítés terén, a lakosság 29,7 százalékának nincs hozzáférése sem a vezetékes vízhez, sem a csatornázáshoz, sem az angol vécéhez (ez az arány Magyarországon 3,9%, Németországban 0,1%, míg Svédországban és Máltán 0%), s nem mellesleg nálunk 2355 olyan óvoda és iskola működik (ezekből 40 Szatmár megyében található), ahol az udvaron van a vécé, nincs víz és csatornázás. És „természetesen” (mint oly sok más esetben) a vidéken élők vannak hátrányosabb helyzetben, ahol 3,98 millió háztartás található — és ahol a lakosság zöme az idősek, alacsony jövedelműek kategóriájába tartozik, akik a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudják azt a 2000–3000 lejt összekuporgatni, amennyi a hálózatra való csatlakozáshoz és az épületen belüli fürdőszoba/WC kialakításához szükséges, még ha a portájuk előtt is vannak a vezetékek.

Az ország északnyugati régiója némileg modernizáltabb, itt ugyanis a házak és lakások 51,8-a már rá van csatlakozva az ivóvíz- és kanalizálási rendszerre — Szatmár megyében a legfrissebb adatok 2011-ből, az akkori népszámlálásból származnak, s bár az eltelt nyolc évben valamennyit javult ugyan a helyzet, még távolról sem rózsás. Akkor a vidéken (községben, falvakon) élő lakosság 55,7%-a végezte ügyeit a kert végi árnyékszéken, s 50,2%-a volt rácsatlakozva a csatornázási hálózatra. Hogy a régiófejlesztési minisztérium mennyire gondolja komolyan ezt az árnyékszék-felszámolási hadjáratot, az még kérdéses, mint ahogy az is, a pár száz lejes nyugdíjból tengődők miből tudják majd kifizetni akár a csatlakozási költséget, akár az esetleges bírság összegét. Arról már nem is szólva, mit tehetnek az önhibájukon kívül csatlakozni-modernizálódni nem tudók.