×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Céltudatosabbak a magyar diákok

2020.02.11 - 08:39
Megosztás:
Céltudatosabbak a magyar diákok

Céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek a magyar diákok, mint általában a romániai végzősök, mert a többségi társaiknál nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt 2019-ben az érettségi vizsgákon — mutat rá elemzésében az Erdélystat.

A 2019-es érettségi és pótérettségi vizsgán országosan 100 824 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69,1%, az őszi pótérettségié 33,4%. A magyar nyelven tanulók közül 4243-an vizsgáztak eredményesen, a sikerességi arányuk 58,6%, illetve 39,5%. Az Erdélystat elemzése rámutat: az alacsonyabb nyári sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében 4,2% az arányuk. Ennek magyarázata, hogy a magyar tanulók nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt a próbákon, mint többségi társaik, illetve az őszi vizsgaidőszakban jobb eredményt értek el. A magyar diákok ilyen értelemben céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek, mint általában a romániai végzősök.

A romániai oktatási rendszerben az érettségin való részvételre jogosító középiskolai képzés három kategóriára oszlik: elméleti líceumi, szaklíceumi, illetve hivatási (vokacionális) képzésről beszélhetünk, ezen belül pedig 11 szakot különböztetünk meg. A 2019-es érettségi nyári vizsgaidőszakán részt vevő, az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjainak érettségi eredményei jelentősen eltérnek szakok szerint.

Az elméleti képzésen a legmagasabb a sikerességi arány, országosan a résztvevők 88,2, a magyarul tanulók 80,5%-a szerzett érettségi oklevelet a 2019-es nyári vizsgaidőszakban. A magyarul érettségizők lemaradása is kisebb, főképp a reál osztályokban, a természettudományok esetében kevéssel jobban is teljesítenek. Az elméleti képzésen belül a magyar filológia osztályokból érkezők eredményei átlag alattiak: míg az országos sikerességi arány 87%, a magyar vonalon csupán 66%.

A szaklíceumi képzésben jelentős a leszakadás az elméletihez képest, itt az érettségire beiratkozott diákok kevesebb mint fele (48%-a) vizsgázott sikeresen első próbálkozásra Románia-szerte. A magyar szakközépiskolások esetében a hátrány még hangsúlyosabb: tíz részt vevő diákból csupán három szerzett oklevelet a nyári vizsgaidőszakban (29,5%).

A hivatási (vokacionális) képzésen belül országos szinten a pedagógiai líceumot végzők esetében a legmagasabb a sikerességi arány (92%), viszont a magyar tanítóképzősök lemaradása nagyon hangsúlyos (63%-os sikerességi aránnyal). Jelentős az elmaradás a teológiai, illetve a művészeti képzésből érkező magyar diákok esetében is.

Az elméletisek jól teljesítenek

A diákok profilok szerinti megoszlása nagyon aszimmetrikus, nem egyforma súlyt képvisel az elméleti, a szak-, illetve a hivatási oktatás egy-egy megyében — hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. A magyar szaklíceumi képzés például alapvetően három megyébe koncentrálódik, a szakközépiskolás diákok háromnegyede Hargita, Maros és Kovászna megyékben tanul.

A Hargita, Fehér és Arad megyei gyenge eredmények részben a szaklíceumi diákok magas arányából adódnak, ezek olyan megyék, ahol az elméleti képzésből jövők nincsenek abszolút többségben. A másik oldalon pedig olyan megyék vannak, ahol (szinte) csak elméleti képzés van, és ennek köszönhetők a kimagasló sikerességi arányok: például Beszterce és Brassó megye, valamint Bukarest.

Az elméleti líceumok szintjén viszonylag jók az eredmények, és itt a legkisebbek a területi egyenlőtlenségek. A legjobban a Beszterce, Fehér, Hunyad, Kolozs és Brassó megyei magyar diákok teljesítenek (90% feletti sikerességi aránnyal), míg a leggyengébben Máramaros, Bihar, Szilágy és Maros (80% alatti sikerességi aránnyal).

A szakközépiskolai képzésben Kolozs megye kiemelkedő a maga 81%-os sikerességi rátájával, de relatív erős a magyar szaklíceumi képzés Temes, Hunyad és Brassó megyékben is, viszont itt nagyon alacsony a magyar nyelvű szakközépiskolákba járók száma (megyénként 10–20 diák). Ezen a téren Szilágy megye a sereghajtó, ahol 40 szakközépiskolai magyar tanuló jelentkezett a 2019-es érettségire, s közülük senki nem szerzett diplomát a nyári vizsgaidőszakban. De szintén gyengék a Szatmár, Kovászna, Hargita és Bihar megyei magyarul tanuló szakközépiskolásonak eredményei, tízből kevesebb mint hárman szereztek érettségi oklevelet első próbálkozásra.

A hivatási (vokacionális) képzésen belül a legnagyobbak a területi egyenlőtlenségek, részben azért is, mert ez önmagában is egy relatív vegyes kategória. Itt Kolozs, Bihar és Temes tekinthető kiemelkedőnek, a nagyon gyengén teljesítők pedig Fehér és Szilágy.

Románból gyengébbek a diákok

A nyári vizsgaidőszakban a magyar diákok az országos átlaghoz képest román nyelv és irodalomból teljesítettek gyengén: a magyarul érettségizők 29%-a bukott meg, a jegyek átlaga 5,6. A matematika-informatika, illetve a természettudományi képzés diákjai esetében a legjobbak a román tantárgyi vizsgán elért eredmények, a bukók aránya mindössze 11%. A gyenge román eredmények elsősorban a szaklíceumi osztályokban kritikus hatásúak, a bukók aránya 60%, miközben más tantárgyakból a magyar szakközépiskolások relatív jól teljesítenek.

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedően jók az eredmények, a bukók aránya csupán 2,6%, a jegyek átlaga 7,6. Anyanyelvből a magyar diákok eredményei jobbak, mint a román diákok román nyelv és irodalom eredményei (az ő körükben a bukók aránya románból 8,5%, a jegyek átlaga pedig 7,3).

A kötelező írásbeli vizsga esetében az osztályok profiljától függően matematikából vagy történelemből vizsgázhatnak a végzősök. A román nyelv és irodalom után a matematikavizsga a második nagy próbatétel a magyar tagozatos diákoknak, a bukók aránya 20,6% (ami kevéssel jobb, mint az országos 22%). Történelemből a magyar társadalomtudományi hallgatók eredményei kiemelkedők, jobbak, mint a profilon belüli országos átlag.

A választható tantárgyból is a szakközépiskolák végzősei teljesítenek a leggyengébben, viszont a magyar nyelven tanulóknak nincs jelentős lemaradásuk az országos eredményekhez képest. Biológiából, szervetlen kémiából, anatómiából és szociológiából például jobbak a magyar diákok eredményei, mint az országos átlag.

Számottevő ugyanakkor a magyarul tanulók lemaradása az idegennyelv-ismeretet felmérő próbán. Az érettségi keretében vizsgázó, az önálló felhasználói szintet elérők között alulreprezentáltak, csupán egyharmaduk (33%) szerezte meg ezt a minősítést, miközben az országos átlag 38%.

Az Erdélystat teljes elemzése az erdelystat.ro honlapon olvasható.