Csedregi hagyományok Debrecenben

Közel húsz éve a Betlehemes Találkozókon és hat éve Máriapócson, a Nemzeti Kegyhelyen is „megajándékozzák” a híveket egyedi betlehemezésünkkel a csedregiek.

Betlehemes csoportok felvonulásával kezdődött Debrecen főterén pénteken a háromnapos, XXIV. Nemzetközi Betlehemes Találkozó, amely több mint két évtizede hagyományosan a Kárpát-medencében élő magyar hagyományőrző együttesek téli ünnepköri játékainak egyik legkiemelkedőbb szemléje. A találkozót 1991 óta rendezik meg Magyarországon, Debrecen pedig 2006 óta ad otthont a szakrális és népi hagyományokat megidéző eseménynek.

Köszöntőjében Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere kiemelte: az immár huszonnegyedik alkalommal megrendezett találkozó célja, hogy a karácsonyi ünnepkör élő részévé tegyék a betlehemezést. Idén 17 közösségből több mint 200 hagyományőrző érkezett a találkozóra, a magyarországi fellépők mellett a délvidéki Temerinből, a mezőségi Vajdakamarásról, a felvidéki Jánokról, a székelyföldi Szentegyházáról – és immár több mint huszadik alkalommal Csedregből is.

Lapunk kérésére a csoport összetartó lelke, Szemák Miklós csedregi görög katolikus parókus mesélt az idei a találkozóról és az általuk előadott Királyos játékról is.

„Nagyon sikeres volt ez a három nap, kellemes és megható meglepetésekben volt részünk, remekül érezte magát mindenki, aki csak ott volt! Mély elismerésem a szervezőknek – különösen idén, hiszen nagyon-nagyon megnyirbált költségvetésből kellett gazdálkodniuk! - , de a nyitó- és záróünnepséget, a felvonulásokat nagyon jól megszervezik, bevonják szinte az egész várost. Szombaton pedig a művelődési központ színpadán egymást váltották – mutatkoztak be a betlehemes csoportok. És persze a nézők is folyamatosan cserélődnek, két – három előadást néznek végig, aztán jönnek újabb szülők vagy nagyszülők a gyermekekkel. És ezzel a rendezvény már el is éri egyik célját: életben tartja a betlehemezés hagyományát, erősíti a kulturális identitást és bemutatja az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és Magyarország más tájegységeinek szokásait. Az állandó nézők a szakemberek, ők megnéznek minden csoportot és természetesen tanácsokat is adnak hol a játékkal, hol az előadásmóddal vagy az énekléssel kapcsolatban – ezeket meg is fogadjuk, felhasználjuk a továbbiakban. Elég zsúfolt volt a programunk, hiszen a rendezvény Kossuth-téri megnyitója után — a csoportok felvonulását követően — a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában zajló központi rendezvényen, szombaton a Nyíregyháza-Oros görög katolikus templomban, advent harmadik vasárnapján pedig kiemelten jeles helyszínen: Máriapócson, a Bosák Nándor római katolikus püspök által celebrált szentmisét követően mutattuk be a csedregi betlehemezést. S az öröm vasárnapján számtalan örömteli meglepetés ért bennünket: miséjét követően Bosák püspök vezette be a betlehemes játékhoz a csoportot és szó szerint megkönnyezte az előadást! S engem személy szerint is ért olyan meglepetés, amit megkönnyeztem: Kapin István atya, a Máriapócsi kegyhely igazgatója ajándék-reverendát terített a vállamra, melyet „használjak egészséggel és sokáig!”

A csedregi betlehemes-játék minden szempontból különleges

A csedregi Királyos betlehemezés teljesen önálló, szövegileg is, előadásilag is eltér a többitől s maga a betlehem is különleges-egyedi magas. Idén Szemák Jenő (futár), Szemák Szabolcs (Heródes), Trella Roland (Gáspár király), Simon Ernő (öreg), Simon Csongor (bojtár), Oláh István (József), Moldován Claudia (Mária), Iszák György, Szemák Pál, Kárász Endre és Lukács Sándor (angyalok)adták elő a három nagy részre osztható előadást. Az első részben a királyok találkozását mutatják be Heródessel, illetve egymással és ennek az az egyik érdekessége, hogy Gáspár király képviseli Menyhértet és Boldizsárt is, a másik pedig a futár, aki közvetít, „viszi a szót” Gáspár és Heródes között. A második rész Mária és József szálláskereséséről szól s szintén érdekessége, hogy magához Pilátushoz is bekopognak, aki ugyan pár percre beengedi őket megmelegedni, de aztán közönyösen, érdektelenül – s félve vendégserege megszólásától – ki is tessékeli a családot házából. A harmadik rész a pásztorok hódolatáról mutatja be, akik egyszerű – de épp ezért tiszta lelkű – emberek lévén, felfedezik a kisdedben Isten fiát és ajándékokkal kedveskednek neki. Az egész betlehemes előadást az angyalok Istent dicsőítő kara teszi fényesebbé.

„Az évek során persze változásokon ment át a szöveg is és a szereposztás is. Például az eredetileg az előadás végén elhangzó, Heródes által mondott Jézust dicsőítő szavakat (melyek semmiképp sem voltak odaillők), átadtuk Gáspár király szájába. És beletettük még énekeket is, ezzelis érzékeltetve: három részből áll a játék. Ezzel még szebb lett, de úgy érzem: még mindig csiszolni kell egy picit az egészet.”- árulja el Szemák Miklós, hozzátéve: „Bár tudtuk, hogy idén saját költségünkre kell utaznunk, egy pillanatra sem merült fel, hogy megszakítsuk a két évtizedes hagyományt – s lám, segítséget is kaptunk végül: Kereskényi Gábor támogatásával lett mikrobuszunk. Számunkra is egy nagy lelki feltöltődés volt a találkozó és a máriapócsi részvétel, és nagy öröm, hogy ennek a kicsi falunak, Csedregnek különlegesen szép hagyományait bemutathattuk – bemutathatjuk a világnak. December 21-én pedig Harangozó József főesperes közbenjárásával Nagybányán, László püspöknek mutatjuk be.”

 Szabó Kinga Mária