Csepp a tengerben, mégis sokat számít

Átlagosan 200–240 ezer lej közötti összeget kaptak költségvetés-kiegyenlítésként az önkormányzatok — fejlesztésekre, pályázati önrészek, banki részletek, kamatok, adósságok kifizetésére. Csepp a tengerben, amennyit a megyei tanács adhatott: 14,3 millió lejt oszthatott szét a 65 helyre, miközben a tízszeresére van szükség.

Nem túl sokat kapott a kormánytól Szatmár megye az áruforgalmi adóból (a befizetett összeg 20%-át) és a jövedelemadóból (a befizetett összeg 18,5%-át) visszaosztott költségvetés-kiegyenlítésre — alig 15 740 000 lejt. Ebből az összegből 1 440 000 lejt a megyei tanács tartalékalapjába különítettek el a törvény előírásainak megfelelően, a maradék 14 340 000 lejt pedig a megye 65 önkormányzata között osztották szét a tegnapi rendkívüli tanácsülésen. Az önkormányzatok átlagosan 200–240 ezer lejt kaptak, s az összeget kizárólag fejlesztések, beruházások finanszírozására, elmaradt kifizetések, banki részletek és kamatok kiegyenlítésére fordíthatják. „Legkevesebb 200 000 lejt kapott minden önkormányzat; az 'elosztási kritérium' az volt, hogy ki mekkora bajban van, mekkora kifizetési hátralékai vannak. A teljesen fizetésképtelen önkormányzatok — szám szerint öten — 300 000 lejt kaptak, ez volt a maximális összeg. Ebből a költségvetés-kiegyenlítésből most részesült Szatmárnémeti és Nagykároly is, a két municípium ugyanis évek óta kimaradt ebből a leosztásból. Nagyon remélem, a költségvetés-kiegészítéskor — év közepén — nagyobb összeget kapunk majd, jobban tudjuk segíteni az önkormányzatokat, azokat is, amelyek dolgoznak is” — mondta Pataki Csaba tanácselnök. Nem rejtve véka alá azt sem, hogy ennél a 14,3 millió lejnél sokkal többre van szükség a megélhetéshez — a leosztást megelőzően ugyanis a megyei tanács felmérte az igényeket az önkormányzatok által benyújtott szükségességi listák alapján. A kérelmek összege 143 901 959 lej volt — a kormánytól kapott pénz tízszerese

Gyorsan és teljes egyetértésben bólintottak rá a megyei tanácsosok az önkormányzatok által költségvetés-kiegyenlítésként kapott összegekre tegnapi rendkívüli ülésükön — nem zúgolódtak a politikai pártok frakcióinak tagjai, elégedetlenkedve, hogy egyik-másik polgármesterük miért csak ennyit vagy annyit kapott (mint ahogy számtalan esetben volt már rá példa), hiszen értették: a kormánytól kapott nevetségesen kis összeg a lehető „legtisztességesebben” volt elosztva, s valóban teljesen fölösleges lett volna a 200–220–240 000 lejek fölött vitázni. Főleg annak tudatában, hogy a települések fejlődésére és működésére reálisan szükséges összeg nem 14,3 millió, hanem 143,9 millió lej…

„Pillanat alatt meglesz a helye ennek a 240 000 lejnek, hiszen csepp a tengerben. Több pályázatunk is folyamatban van — elég csak az 1 millió euró értékű, 7 kilométernyi útaszfaltozást, a piros téglás iskola udvarán kialakítandó, hosszított programú napközit és az 1,6 millió lejes beruházást, az eperátvevőt említenem. Ezen pályázatok önrészére és az előre kifizetendő ÁFA-kra, ha jól számolom, még talán elég sem lesz az összeg, amit kaptunk. Csepp a tengerben, de számít” — mondja Incze Lajos, Halmi polgármestere. Ugyanekkora összeget kapott Avasújváros önkormányzata is, és szintén megvan a helye — sőt, helye lenne ennek a többszörösének is, magyarázza Majláth Gábor: „A községbeli tanintézmények tűzbiztonsági engedélyeztetése, a tavaly augusztusban létrehozott központi park világításrendszere, az 1920-ban épített s mostanra már elmondhatatlanul tönkrement orvosi rendelő épületének rendbetétele, soroljam még, hol lesz helye a pénznek? És lenne még ennél az összegnél sokkal többnek is.”

Szatmárhegyen is megvan már a pontos helye a 240 000 lejnek: a most futó csatornahálózat-bővítési és vízhálózatcsere-pályázatban épp ennyi az önkormányzat önrésze és az előleg. „Másfél millió euró + ÁFA a pályázat összege, ugyanis Szatmárhegy nagyon elnyúló település, területileg akkora, mint Szatmárnémeti, egy átlagos faluhoz képest sokkal hosszabb vezetékrendszerre van szükség mindkét esetben, ami persze azt is jelenti, hogy sokkal több pénzre is” — fogalmaz Szűcs Szabolcs polgármester.

„Egyértelműen az utcák aszfaltozására fordítjuk: Pusztadarócon egyetlen utcát kell még leaszfaltozni, s 100%-os lesz az aszfaltozottság; Petén 1250 méternyi utcát — ez egyébként legtöbb egy héten belül el is kezdődik, hiszen aláírt szerződésünk van a kivitelezővel — és Szamosdarán 600 méternyi utcát fogunk leaszfaltozni. A beruházás összege 7–800 000 lej körül mozog, ezt önerőből, a tavalyról megmaradt pénzből, a most kapott 240 000 lejből és az idei költségvetésből fogjuk finanszírozni” — sorolja Găman Mihály polgármester, hozzátéve: az atyai utak aszfaltozását már benyújtott PNDL-pályázaton keresztül akarják megvalósítani.

Maximális összeget, azaz 300 000 lejt kapott az ákosi önkormányzat, mert sajnos a fizetésképtelenség szélén áll. „Kifizetjük az adósságainkat belőle — sajnos még 15%-át sem fedezi az elmaradt számláknak, szolgáltatásoknak. A 80%-ban elkészült csatornahálózatra 880 000 lejt kell(ene) nagyon sürgősen kifizetni; a mezei utak felújításának EU-s projektjének ÁFA-ja is 800 000 lej, s azt ki kell pengetni a föld alól is, uniós pályázattal nem lehet játszani! Az áramszolgáltatónak is 200 000 lejt kell fizetni az engedélyekért, a 2015/2016-os számlákból 300 000 lejes elmaradások vannak, a cégek már pereket indítottak. Júliusig 2,3 millió lejt kell kifizetnünk — miközben egész évi költségvetésünk 800 000 lej (fizetésekre) és ez a 300 000, amit most kaptunk. Lehet, hogy júliustól fizetésképtelen lesz, csődbe megy a község. Az emberek nem értik és nem is érdekli őket talán, ők csak azt teszik szóvá, hogy nincs járda, nincs aszfalt, nincs semmi — de miből legyen?! A '90-es évek elején a megye első községei között voltunk, most a legutolsók között vagyunk…” — sorolja keserű tehetetlenséggel a megörökölt áldatlan állapotokat Balog Tibor polgármester.

Szabó Kinga Mária