Csillagocskás táncház-varázs Kökényesden
Csodálatos néptáncok, vidám rigmusok, bolondos lakodalom és mókás temetés nevettette az egybegyűlteket, akiket aztán fergeteges, élőzenés táncházban „mozgatott meg” a Csillagocska Kökényesden — hiszen: „Három éjjel - három nap nem elég a lábamnak!”
Sokszorosan különleges esemény helyszíne volt a kökényesdi kultúrház szombaton, ahová a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes érkezett Látogatóban — s hoztak magukkal tréfás mesével, bolondos lakodalommal, lóvásárral és abszurd virrasztással, no meg nagyszerű népi gyermekjátékokkal és felcsíki táncokkal fűszerezett Farsangtemetést. Az előadást követő élőzenés táncházban (melyre már hat éve nem volt példa a településen) fáradhatatlanul megmozgatták s válaszúti népdalra is megtanították a több száz fős közönséget — akik közül sokan már most eldöntötték: biztosan ott lesznek július 9 – 14 között Avasújvárosban a Néptánctáborban; a táncházolásban megéhezett sokadalmat pedig több mint 1000 töltött káposztával és „házi kőtteskaláccsal” kínálták a szívélyes házigazdák, azaz Kökényesd egész közössége.
Nagy volt a nyüzsgés szombaton délután a kökényesdi kultúrház körül és a teremben, sorra érkeztek a megyében működő gyermek- és ifinéptánccsoportok Mikolától Hadadnádasdon, Vámfalun át Sárközújlakig, Avasújvárostól Pusztadarócon, Túrterebesen, Egrin, Csedregen, Halmin és Szatmárnémetin át Nagypeleskéig — a gyerkőcök nagy örömmel üdvözölték egymást és izgatott türelmetlenséggel várták, hogy találkozzanak „Árpi bácsival”, azaz a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttest – zenekart vezető Benedek Árpád táncpedagógussal, akitől annyi „érdekeset“ tanultak s akivel feledhetetlen napokat töltöttek a hadadi, illetve tavaly az avasújvárosi Néptánctáborban. „Árpi bácsi” arca is ragyogott az örömtől a sok ismerős arcocska láttán, de a vidám köszönések után sietnie kellett fel a színpadra, ugyanis most előbb ott volt dolga: „Annyi gondolat kavarog a fejemben — örülök, hogy itt vagyok, ennyi baráttal együtt, hiszen legtöbbetekkel már barátok vagyunk. De miért is jöttünk? Hogy együtt mulassunk és táncoljunk — három éjjel – három nap, nem elég a lábamnak! Sokszor mondják: a hagyományt ápolni kell, pedig nem, a hagyományt nem kell ápolni, hál' Istennek még nem beteg — s ez a hagyomány segítségünkre van abban, hogy úgy tudjunk élni, az értékeket értékelve, mint elődeink. Vegyük csak a táncot, ami nem csak a láb mozgása, hiszen a tánccal együtt jár a viselet, az ízlés és a zenei ízlés formálása is. Hogy kerültünk ide? Már évek óta tervezzük Lukács Évával, hogy eljövünk s élőzenés táncházat tartunk – ha jól tudom, hat éve volt utoljára ilyen Kökényesden. S míg mi terveztük, a budapesti Hagyományok Háza, valamint a Hagyományok Háza Hálózat – Erdély elindította azt a programját, melynek célja, hogy olyan „eldugottabb” településekre jussunk el, ahol nem mindennap van ilyenfajta előadás, és élőzenés táncház. Hát így jöttünk Látogatóban Biharból Szatmárba, hogy együtt legyünk, mulassunk és ízlést formáljunk.” — mondta.
A felcsíki táncokból és népszokásokból merítkező Farsangtemetés felhőtlen szórakozás volt kicsik és nagyok számára egyaránt, a furfangos mese, a nagyszerű népi játékok, a bolondos lakodalom, a lóvásár, no meg a mókás temetés könnyesre nevettető mozzanatait csodálatos táncok kötötték össze, a vidám rigmusokat pedig („Ha megfogom az ördögöt, a ládába zárom; minél jobban fickándozik, annál jobban rázom”) nagy nevetések közepette ismételgették előadás után a gyerköcők. Akik közül sokan máris eldöntötték: mindenképp ott lesznek idén július 9–14 között avasújvárosban a Néptánc és kézművestáborban és semmi pénzért nem mulasztják el azt a remek szórakozást. Melyet idén három korcsoportban szerveznek (6 – 8 év közöttiek, 8 – 13 év közöttiek és 13 évnél idősebbek számára) meg s lesz citera– és furulyaoktatás is — tudtuk meg a főszervező Krupa Annától. A pörgő hangulatú előadás után nem sokat szusszantak a zenészek s a Csillagocska táncosai, hiszen kezdődött a fergeteges táncház, amelybe természetesen mindenkit befogtak, s hogy milyen sokan is gyűltek össze, az ekkor látszott igazán, hiszen szinte-szinte kicsinek bizonyult a kultúrház hatalmas terme.
A tánctól elválaszthatatlan a népdal is, Brugós Anikó pedig egy nagyon szép válaszúti népdalt tanított meg a jelenlévőknek — a táncban, nevetésben, mulatozásban megéhezett-szomjazott vendégeket pedig több mint 1000 töltött káposztával és „házi kőtteskaláccsal” kínálták a szívélyes házigazdák, azaz Kökényesd egész közössége. „Ennek a napnak a megszervezéséből és a finom falatok elkészítéséből alaposan kivették a részüket a kökényesdi és a csedregi táncosgyermekek szülei, a tantestület tagjai, és a község RMDSZ-es tanácsosai, akik önkormányzati illetékük felajánlásával segítettek, hogy ezt a valóban nem mindennapi, nagyon szép és tartalmas rendezvényt megszervezhessük.” – magyarázta az ötletgazda Lukács Éva.
Szabó Kinga Mária
