Csökken az állatállomány a megyében
Nicolae Dumuţa, a DSVSA vezetője évértékelőjében elmondta, hogy évről évre csökken a megyében az állatállomány, annak ellenére, hogy megítélése szerint még mindig meg lehet élni az állattenyésztésből, főleg, ha a jogi személyek aktivitását veszik figyelembe.
„Évről évre csökken a megyében az állatállomány, annak ellenére, hogy megítélésem szerint még mindig meg lehet élni az állattenyésztésből, főleg, ha a jogi személyek aktivitását vesszük figyelembe. Ezen a téren lassú növekedés tapasztalható” — fogalmazott a legutóbbi prefektusi kollégiumi ülésen a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője, Nicolae Dumuţa, aki arra is rávilágított, hogy sokkal nehezebb több állattartóval dolgozni, mint egy-egy nagyobb vállalkozóval. A DSVSA vezetője arról is beszámolt, hogy széles körű tevékenységet folytatnak, s igyekszenek az egész megyét lefedni mind élelmiszer-biztonsági, mind pedig állategészségügyi szempontból, minderre 140 munkatársa van. „Szerencsére minden, ami az állatok megbetegedését illeti, nagyon jól van szabályozva országos viszonylatban, mindezt a DSVSA irányítja, és egy jól meghatározott munkamenet van erre” — fogalmazott az elöljáró. Megyénkben az elmúlt esztendőben több megbetegedés is történt, ám nem győzzük kihangsúlyozni, hogy amennyiben az állattartó azt tapasztalja, hogy megbetegedett az állata, akkor azonnal jelezze azt a megfelelő hatóságoknak, hiszen a DSVSA akkor tud a leghatékonyabban fellépni, ha még a korai szakaszában észlelik a betegséget.
„A megyében az egyik legnagyobb probléma, amivel a szarvasmarhák tartása során találkozunk, a tuberkulózis, amely állatról emberre és emberről állatra is terjed. Ezzel a betegséggel még nem sikerült teljesen leszámolnunk, annak ellenére, hogy az állatok után piaci áron történik a kártérítés. Tavaly 13 tuberkulózisos állatot kellett elpusztítani a megyében, a tulajdonos a lehető legrövidebb időn belül megkapja a kártérítés összegét. Ezenkívül 20 trichinellózisos sertést is találtunk 16 gócpontban. A lovak esetén a fertőző vérszegénység okoz problémát, tavaly hét állatot kellett elaltatnunk e betegség miatt” — fogalmazott Dumuţa, aki arról is beszámolt, hogy az elmúlt három év során megyénkben jelentősen bővült a méhtenyésztés, ami a különböző támogatási programoknak köszönhető. Az elmúlt időszakban a méhek is megbetegedtek, azonban sikerült minden fertőzőgócot felszámolniuk, s ezt sikernek könyvelik el. A megbetegedett és elpusztított méhek tulajdonosai is kártérítést kaptak.
Ellenőrzési akciók
Az elmúlt évben tematikus ellenőrzési akciókat is szerveztek a DSVSA munkatársai a közélelmezési vállalkozásoknál. A megyében található 34 mészárszékben összesen 121, a vadhúsokat felvásárló két központban 2, az egyetlen tejfeldolgozó üzemben 4, a 10 tejautomatánál 17, a két halat forgalmazó boltban 3, a 172 vendéglőben 119, a 36 pizzázóban 22, a 12 cukrászdában 19, a 4 panzióban 5, a 12 élelmiszerraktárban 29, a 23 hiper- és szupermarketben 34, a 35 kantinban 60, a 450 élelmiszerüzletben 366, az 5 cateringcégnél pedig 5 ellenőrzést tartottak, derül ki a Dumuţa beszámolójából. A 2017-es esztendőben a vágóhidakon 1861 szarvasmarhát, 104 426 sertést, 1134 juhot és 6 kecskét, illetve 9 634 728 szárnyast ellenőriztek levágás előtt vagy után. Ami a háztáji sertéseket illeti, tavaly összesen 4409 trichinellózisvizsgálatot végeztek, amelyekből 19 eredménye bizonyult pozitívnak. Érdekességként említette meg a DSVSA igazgatója, hogy az elmúlt év során munkatársaival együtt bevizsgáltak 619,2 tonna szarvasmarhahúst, 107,13 tonna növendékhúst, 29,85 tonna juhhúst, 16 590 tonna sertéshúst, 25 282 tonna csirkehúst, 1,6 tonna pulykahúst, 149,93 tonna reformtyúkhúst, 2327 tonna darált húst, 230 108 hektoliter tehéntejet, 1604 hektoliter kecsketejet, 20 566,8 tonna tejterméket, 70,168 tonna halat, 30,302 tonna mézet és 79 253 697 darab tojást.
