Csökkenhet a cukor ára

Elkezdődött a cukorrépa betakarítása, 50 tonna/ha átlagtermésre lehet számítani. A 420 eurós alaptámogatást nyereségként könyvelhetik el a cukorrépa-termesztők a nagyváradi gyár körzetében.

A cukorrépa-termesztés a legköltségesebb mezőgazdasági ágazat — tudtuk meg Lukács Sándortól, az Északnyugati Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke. A talaj előkészítése alig, a kultúra fejlődési szakaszában ráfordított munka és költségek viszont már annál inkább eltérnek a más kultúrnövények esetében alkalmazottól. Ráadásul a vetés és a betakarítás is olyan gépekkel történik, amelyek csakis a répatermesztésben használatosak. Ezek együttvéve azt eredményezik, hogy amíg egy szemes kultúrnövény termesztése, beleértve a talajmunkálatokat, a technológiát és a betakarítást is, hektáronként 800 850 euró ráfordítással történik, addig a cukorrépa termesztéséhez hektáronként 1400–1500 eurót kell elkölteni.

Idén a nagyváradi gyár körzetében hatezer-kétszáz hektáron vetettek el cukorrépát, ebből ezerkilencszáz hektáron Szatmár megyében termesztett répát nyolcvanöt termesztő. A szerződésben az alapár 33,29 euró volt tonnánként, ehhez még hozzájön 70 euró, amit a gyár adott, plusz négyszázhúsz euró az alaptámogatás. Az elmúlt napokban elkezdődött a cukorrépa betakarítása, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás is kiszedte a termést hatvan hektáron. A gyárkörzeten belül úgy tűnik, hogy hektáronként öt tonna átlagtermésre lehet számítani. Ezt nem lehet igazán jó termésnek nevezni, de ha felszámolják a költségeket, arra a következtetésre jutnak, hogy a négyszázhúsz euró biztos nyereségként megmarad a cukorrépa-termesztők számára. A gyár a cukorrépa árának egyik részét december 20-ig, a másik részét január 10-ig fizeti ki.

Romániában most négy cukorgyár van: a Románvásárban (Roman – Neamţ megye) lévő gyár osztrák, a marosludasi (Maros megye) francia, a nagyváradi (Bihar megye) német és a botfalui (Brassó megye) román tulajdonban van. A nagyváradi cukorgyár naponta háromezer-kétszáz tonna répát dolgoz fel, évente százhúsz napig üzemel. Jelenleg Románia ötszáznegyvenezer tonna cukrot használ el, és csak százhúszezer tonnát termeszt. Az Európa Unióban túltermelés van cukorrépából, de nagyon sok cukrot hoznak be a tengeren túlról is, emiatt csökkent a cukor ára. Elképzelhető, hogy jövőre alacsonyabb áron lehet majd szerződést kötni a cukorgyárral.

A magyar kormány nem véletlenül harcol azért, hogy a cukorgyár kerüljön vissza magyar tulajdonba, mert 2017-ben megszűnik a kvótarendszer, és minden ország annyi cukorrépát termeszt, amennyit akar.

Elek György