Csökkent az analfabéták száma

Országos viszonylatban 48,3%-kal csökkent tíz év alatt az írni és olvasni nem tudók száma. Szatmár megyében 2002-ben még 9018 analfabétát tartottak számon, mely 2011-ben 4655-re csökkent.

Több mint 75 millió európainak van problémája az írással és olvasással — derül ki egy európai uniós kutatásból. Ázsiában, Afrikában és az arab államokban még rosszabb a helyzet. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ban az állások harmadának betöltéséhez felsőfokú végzettségre lesz szükség, miközben jelenleg hazánkban 245 400 írástudatlan személyt tartanak nyilván, ez a 2011 októberében végzett népszámlálás során derült ki. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által közzétett hivatalos adatokból kiderül, hogy az ország déli és délkeleti megyéiben a legnagyobb az analfabéták száma. Az INS adataiból kiderül, hogy a 2002-es népszámlálás óta eltelt tíz évben felére csökkent az írni és olvasni nem tudók száma Romániában. Míg a 2002-es statisztikai adatok országos viszonylatban 508 000 analfabétáról számolnak be, addig a 2011-es népszámláláskor az országban 245 400 írástudatlant azonosítottak a számlálóbiztosok. Hazánkban a legtöbb analfabéta Giurgiu megyében él. Itt a lakosság 3,61 százaléka nem tud írni és olvasni, azaz 10 161 személy. Második helyen Călărași megye (9 795 személy, a lakosság 3,19 százaléka), harmadikon pedig Ialomița megye (8082 személy, a lakosság 2,95 százaléka) található. A legkevesebb analfabéta Bukarestben lakik, itt 3342 személy mondta, hogy nem tud írni és olvasni, azaz a lakosság 0,17 százaléka. A második helyen Brassó megye (3505 személy, 0,63%), harmadikon pedig Szeben megye (2753 személy, 0,69%) áll az analfabéták számát tekintve. Szatmár megyében a lakosság 1,35%-a írástudatlan, azaz a 344 360 személyből 4655 fő. A 2002-es népszámláláshoz viszonyítva megyénkben az analfabéták száma 48,38 százalékkal csökkent, akkor ugyanis 9018 írástudatlant regisztráltak. Érdekességként említhető meg, hogy a lakosok 48,4 százalékának elemi, illetve általános iskolai végzettsége van. Ugyanide sorolták azokat a személyeket is, akik nem fejezték be iskolai tanulmányaikat. A lakosság 40,1 százaléka líceumi, posztliceális és szakiskolai, míg 10 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a két népszámlálás közötti időszakban az analfabéták száma Vrancea megyében mindössze 16,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb arányban az írástudatlanok száma Máramaros megyében csökkent, itt 69,92 százalékkal kevesebb analfabéta él, mint 2002-ben.

Miközben a fejlett világ lényegében megbirkózott az analfabetizmussal, és egy-két százalékra tehető az olvasás, a betűvetés és számolás alapjait el nem sajátítók aránya, egyre nagyobb gondot jelent a funkcionális analfabetizmus (más szóval illiteráció). Az EU-ban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Ők azok a személyek, akik bár megtanultak írni és olvasni, de nagyon rosszul alkalmazzák azt a gyakorlatban. Kibetűzik a szavakat, de nem értik meg a használati utasítást, és nem tudnak a saját örömükre olvasni. Ez akadályozza a további tanulást, illetve a munkába állást, mivel még az önéletrajz megírása is komoly fejtörést okoz.