Csökkentek a biciklis bírságok

Olcsóbban ússzák meg a szabálytalankodásokat a kerékpárosok: alacsonyabb árkategóriájú büntetéssávba kerültek át, és 4–5 büntetőpontnak megfelelő, 580–725 lej közötti bírságot kell fizetniük.

Életbe lépett a törvény, amely szerint a közlekedési szabályokra fittyet hányó biciklisek jóval alacsonyabb árkategóriájú büntetéssávba kerültek át, s az eddigi 870– 1160 lej helyett most már 580–725 lej közötti bírságot rónak ki rájuk a rendőrök. Egyébként az összegcsökkentő törvénytervezetet benyújtó honatyák csoportja azzal indokolta a módosítást, hogy a túl nagy bírságok „elvehetik az emberek kedvét eme alternatív közlekedési eszköz használatától” — némiképp megfeledkezve arról az apróságról, hogy (mint bármelyik más közlekedési kategóriában) büntetést csak a tetten ért szabálytalankodó fizet, s aki betartja az előírásokat, annak nincs miért aggódnia. Merthogy közlekedési szabályok bizony vonatkoznak a biciklisekre is (még ha sokan és gyakran úgy is hiszik, nem), legfőképp a saját, valamint a közlekedés többi résztvevőjének a biztonsága és testi épsége megőrzése érdekében.

De mi is az a pár előírás, amit illenék betartani, s messze nem a pénzösszegek miatt? Elsősorban a láthatóság — éjszaka és korlátozott látási viszonyok között csak akkor lehet biciklizni, ha a kerékpáron elöl fehér, hátul piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt (macskaszemet) helyeztek el, küllőin narancssárga színűt, maga a biciklis pedig kötelezően fényvisszaverő mellényt kell(ene) hogy viseljen, így ugyanis jelentősen megnő az életben maradási esélye. Nem, nem gúnyolódunk, a kijelentés helyénvalóságát sajnos számtalan halálos kimenetelű és nagyon súlyos sérülésekkel végződő közlekedési baleset támasztja alá — csak tavaly több mint tíz kerékpárost gázoltak halálra Szatmár megye közútjain, mert az autós későn vette észre a sötét ruhába öltözött, lámpa-macskaszem nélküli biciklin, útszélen, de még inkább úttesten tekerőt, s már nem lehetett elkerülni a szerencsétlenséget. Egyébként amikor a kerékpáros az úttesten halad, akkor a járdaszegélyhez vagy az útpadkához minél közelebb kell lennie, kanyarodási szándékát rendesen kinyújtott karral, megállási szándékát jobb kezének fel-le mozgásával ('integetéssel') kötelező jeleznie — és szigorúan tilos országúton (függetlenül attól, hogy lakott településen belüli vagy kívüli szakasz) balra kanyarodásnál, letérésnél átbiciklizni az úttesten. Le kell szállni, és át kell tolni a kerékpárt. Persze járdán, gyalogosok között is szigorúan tilos kerékpározni, a drótszamarat tolni kell, akárcsak a zebrán való átkeléskor (kivéve, ha a kijelölt bicikliút folytatódik a gyalogátkelő mentén is) — és persze naponta több tucat ilyen szabálytalankodást lát az ember, hogy a biciklisek által járdán elsodort, meglökött, felborított gyalogosok sokaságáról már ne is beszéljük.

Akárcsak a gépkocsivezetők esetében, ittasan vagy részegen a bringára sem (lenne) szabad felülni, mint ahogy deres, jeges, havas úton kerékpározni sem szabad — és természetesen a közlekedési táblák jelzéseit a bicikliseknek is ismerniük kell, s be is kell(ene) tartaniuk azokat.

Szabó Kinga Mária