Csökkentenék a be nem jelentett munkavégzéseket

Tíz európaiból egy elismeri, hogy az elmúlt év során vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amelyhez be nem jelentett munkavégzés kapcsolódik — derül ki egy felméréséből.

Az Eurobarométer adataiból kiderül továbbá, hogy a megkérdezettek 4%-a a munkájáért be nem jelentett fizetésben részesült. Ezenfelül 30-ból egy (3%) esetben a munkaadó a kifizetést részben készpénzben teljesítette („zsebbe fizetés”). A felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a be nem jelentett munkavégzés Európában továbbra is széles körben elterjedt, noha a probléma kiterjedése és megítélése országonként eltér. A felmérés során feltárt problémákra a Bizottság áprilisi javaslata kínál megoldást, amely olyan európai platform létrehozását indítványozza, amely a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozik, valamint a tagállamok közötti, az ügy hatékonyabb kezelésére irányuló együttműködés megerősítését célozza. A 28 uniós tagállamra kiterjedő Eurobarométer felmérés során a válaszadók 60%-a a be nem jelentett áruk vagy szolgáltatások vásárlásának fő indokaként az alacsonyabb árakat jelölte meg, míg 22%-uk említette, hogy ezt baráti segítségből tette. A be nem jelentett munkavégzés fő indokaként 50%-ban azt jelölték meg, hogy az mindkét fél számára előnnyel jár, 21%-ban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni, 16%-ban a magas adókat, 15%-ban pedig az egyéb jövedelmek hiányát adták meg indokként. A dél-európaiak különösen nagy arányban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni (41%), vagy hogy nincs egyéb jövedelmük (26%).

Az európaiak évente átlagosan 200 eurót költenek be nem jelentett áruk vagy szolgáltatásokra, míg a be nem jelentett munkát végzők évente átlagosan 300 eurót keresnek így. A ház körüli javítások és felújítások (29%), az autószerelés (22%), a takarítás (15%) és az élelmezés (12%) tartoznak a leggyakrabban előforduló, be nem jelentett áruk és szolgáltatások közé. Az európaiak elsősorban a ház körüli javítások és felújítások (19%), a kertészet (14%), a takarítás (13%) és az otthoni gyermekfelügyelet (12%) területén végeznek be nem jelentett munkát. A válaszadók között Lettország, Hollandia és Észtország esetében volt legmagasabb a be nem jelentett munkavégzés aránya (11%). Jelentős tagállami eltérések vannak azonban annak megítélésében és értelmezésében, hogy mi minősül be nem jelentett munkavégzésnek, valamint hogy milyen jellegű és volumenű szolgáltatások sorolhatóak ide. A válaszadók 3%-a nyilatkozta azt, hogy fizetésük egy részét „zsebbe kapják”. A Bizottság 2014 áprilisában javasolni fogja, hogy hozzanak létre egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és megakadályozásával foglalkozó európai platformot, amely összefogná a tagállamok különböző végrehajtó testületeit, mint például a munkaügyi felügyelő hatóságokat, a szociális biztonsággal foglalkozó hatóságokat, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint a többi érintettet.