Diabétesz: járványszerűen terjed

Száz szatmáriból hét regisztrált cukorbeteg — az igencsak lesújtó adatokat nemrég tette közzé az Országos Közegészségügyi Intézet. Ezen a tavaszon 23 453 diabéteszes pácienst tartottak nyilván megyénkben — 1999 óta megtízszereződött a számuk.

A cukorbetegségben szenvedő betegek száma világszerte rohamosan emelkedik, s ez alól országunk sem kivétel. Szatmár megye ráadásul továbbra is dobogós helyezett a diabétesz előfordulását tekintve: 100 ezer lakosra 6987,9 cukorbeteg jutott az idei első negyedévben. Ez a második legrosszabb eredmény az országban, csak Szeben megye előz meg minket, ahol 100 ezer lakosra 7073,6 cukorbeteg jut — derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb adataiból.

2019. január–március között Románia-szerte 16 923 új diabéteszes beteget vettek nyilvántartásba a szakemberek, összesen pedig 975 463 pácienst tartottak nyilván. Ez egyébként jobb eredmény, mint a tavalyi év azonos időszakában, 2018 első negyedévében ugyanis 19 326 új esetet regisztráltak, a betegek száma pedig 1 051 354 volt.

Bár országszerte csökkent valamelyest az esetek száma, ez egyáltalán nem jellemző Szatmár megyére, ahol évről évre rosszabb a helyzet: 2018 első negyedévében 474 új beteget regisztráltak, idén viszont 558-at. Míg 2018 első negyedévében összesen 21 811 betegről tudtak a szakemberek, idén március végén már 23 453 diabéteszest tartanak nyilván. Száz lakosból tavaly még csak 6,5 volt diabéteszes, idén viszont százból hét személy cukorbeteg Szatmár megyében. A kezelt betegek számának többszöröse lehet azonban a fel nem ismert cukorbetegség — erre minden évben felhívja a figyelmet a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház diabetológiai osztályának osztályvezető főorvosa, dr. Szilágyi József is az évente megrendezett diabétesz elleni világnap kapcsán szervezett ingyenes szűréseken.

Mi a cukorbetegség?

A szőlőcukor vagy más néven glükóz a sejtek legfőbb energiaforrása. A szőlőcukor egy része az elfogyasztott táplálékból szívódik fel a bélben, a többit a máj állítja elő más anyagokból. A vérből a glükóz belép a szervezet sejtjeibe, a legtöbb sejttípus esetében inzulin segítségével. Az inzulin a hasnyálmirigyből származik, ami közvetlenül a gyomor mögött elhelyezkedő, emésztőnedvet és hormonokat egyaránt termelő mirigy. A vérben keringő inzulin úgy viselkedik, mint egy kulcs, ami kinyitja azokat a mikroszkopikus kapukat, amelyeken a glükóz bejut a sejtekbe. Ebből következik, hogy az inzulin csökkenti a szőlőcukor szintjét a vérben. Ahogy a vércukorszint csökken, az inzulin felszabadulása is csökken a hasnyálmirigyből. A máj cukortárolóként és -előállítóként viselkedik. Amikor alacsony a vércukorszint, de nincs lehetőség evésre, a máj felszabadítja a tárolt glükózt, ezáltal normál tartományban tartja a vércukorszintet.

Cukorbetegségben ez a folyamat zavart szenved, és ahelyett, hogy a cukor bejutna a sejtekbe, felhalmozódik a véráramban. Ez akkor fordul elő, ha a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint — ez az 1-es típusú diabétesz —, vagy ha a sejtek rezisztenssé válnak az inzulin glükózbejuttató hatásával szemben —ez a 2-es típusú diabétesz.

A diabétesz tehát nem más, mint egy anyagcsereállapot, amit a cukorháztartás megbomlása okoz. Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek. A cukorbetegség ezen típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás, szomjúság. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. A diabétesz ugyanis nem fáj, csendben teszi tönkre a szervezetet.

Ha a vércukorszint egy ideig túl magas, az növelheti a diabétesszel összefüggő szövődmények előfordulásának kockázatát. Ezek az alábbiak lehetnek: szívbetegség és stroke, vesekárosodás, szemkárosodás, idegek károsodása. Jó hír azonban, hogy ezek a problémák a diabétesz megfelelő kezelésével elkerülhetők. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás segítségével csökkenthető a vércukorszint. A rendszeres ellenőrzések — például az egyszerű vércukorszintmérés — szintén segíthetnek abban, hogy korai felismeréssel és hatékony kezeléssel meg lehessen előzni a problémákat.

Mitől alakul ki a 2-es típusú diabétesz?

Jelenleg még nem teljesen tisztázott, hogy miért alakul ki 2-es típusú cukorbetegség bizonyos embereknél, és másoknál miért nem, az azonban világos, hogy bizonyos tényezők jelenléte fokozza a kockázatot.

— Életkor. A 2-es típusú cukorbetegség kockázata a kor előrehaladtával nő, különösen 45 éves kor fölött. Ennek gyakran az az oka, hogy az emberek kevesebbet mozognak, éppen ezért az izomtömegük csökken, a testsúlyuk pedig nő a kor előrehaladtával. A 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága azonban drámaian megnövekedett a gyermekek, a serdülők és a fiatal felnőttek körében is.

— Cukorbetegség a családban. A 2-es típusú cukorbetegség kockázata magasabb, ha valamelyik szülőnél vagy testvérnél már kialakult ez a betegség.

— Testtömegindex (BMI). A 2-es típusú cukorbetegség elsődleges rizikófaktora az elhízás — ezt egyrészt a szükségleten felüli táplálékfelvétel okozza, másrészt a fizikai aktivitás hiánya, ami csökkenti az energiaszükségletet.

— Csökkent glükóztolerancia. A csökkent glükóztolerancia olyan állapot, amelyben az éhgyomori vércukorszint normális (vagy azt nem sokkal meghaladó), azonban evés (illetve egy speciális vizsgálat során bizonyos mennyiségű glükóz elfogyasztása) után nagyobb és elhúzódóbb a vércukorszint emelkedése, mint az normális lenne. Ez az állapot a hasnyálmirigy csökkent inzulintermelő képessége és a sejtek inzulinrezisztenciája esetén egyaránt jelen van, így az 1-es és a 2-es típusú diabétesz kialakulása előtt is megfigyelhető. Mivel tüneteket nem okoz, és csak a fent említett, úgynevezett glükózterheléses próbával deríthető ki, általában csak akkor fedezik fel, ha számítanak rá. Kezeletlenül, illetve életmódváltás nélkül ez az állapot diabétesz kialakulásához vezet, ezért korábban prediabétesznek is nevezték.

— Terhességi diabétesz. Ha a terhesség során gesztációs (terhességi) diabétesz alakult ki, nagyobb a kockázata a későbbiekben kialakuló 2-es típusú cukorbetegségnek. Gesztációs diabéteszt jelezhet az is, ha a gyermek születésekor 4 kg-nál súlyosabb volt. Ez mind az anyára, mind a gyermekre nézve rizikófaktort jelent.

Tények és tévhitek

— Tévhit, hogy a cukorbetegség nem is olyan nagy baj. A cukorbetegség évente több halálos áldozatot követel, mint a mellrák és az AIDS együttvéve. Három cukorbetegségben szenvedő ember közül ketten a diabétesz szövődményeként kialakuló szív- és érrendszeri betegségben vagy stroke következtében halnak meg.

— Tévhit, hogy a 2-es típusú diabétesz csak időskorban, az 1-es típusú pedig csak fiatalkorban alakul ki. Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség kialakulhat minden életkorban. A 2-es típusú cukorbetegség valóban gyakoribb idősebbeknél, de egyre fiatalabb korban jelentkezik. Az 1-es típusú diabétesz általában gyermek- vagy fiatalkorban alakul ki, ám előfordulhat, hogy csak 30–35 éves korban jelentkezik. Minél hamarabb alakul ki a cukorbetegség, annál súlyosabb panaszokat okoz.

— Tévhit, hogy aki vékony, nem lehet cukorbeteg. A 2-es típusú cukorbetegek 15 százaléka nem túlsúlyos és nem is elhízott. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők általában nem túlsúlyosak. A cukorbetegség ezen formája esetén autoimmun betegségről van szó, melynek kialakulásáért öröklött tényezők és környezeti faktorok (például vírusfertőzés) felelősek. A diabétesz valamennyi típusára igaz, hogy minél korábban diagnosztizálják a betegséget, és minél hamarabb elkezdik a megfelelő kezelést, annál jobb eséllyel kerülhetők el a szövődmények. Érdemes tehát figyelni a tüneteket.

Bumbuluţ Krisztina