Disznóhús: nagyon veszélyes lehet

Szatmár, Szilágy, Hargita és Szeben megyében betegítette meg a legtöbb személyt tavaly a bevizsgálatlan, trichinellás sertéshús. A disznóvágások és nagy lakomák időszakában ezért legyünk nagyon óvatosak, figyelmeztetnek a szakemberek.

A közegészségügyi intézet Fertőző Betegségek Megelőzésével és Felügyeletével Foglalkozó Központjának (CNSCBT) december elején közzétett, 2018-ra vonatkozó jelentése szerint valamelyest csökkent a trichinellózisos megbetegedések gyakorisága az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de még így is túl sokan kaptak trichinellózist, pedig ez egy nagyon egyszerű és nem is drága vizsgálattal megelőzhető. 2018-ban 33 személy kapott trichinellózist, a csúcspontok pedig decemberben-januárban voltak, a disznóvágások, ünnepek idején, s a legtöbben az 50–54 évesek közül betegedtek meg.

A legérintettebb megyék Szilágy, Hargita, Szatmár és Szeben voltak — derül ki a szakemberek statisztikájából.

A trichinellózist a trichinella több típusa, így többek között a T. spiralis, T. britovi, T. natíva nevű, szabad szemmel nem látható fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe fertőzött hús vagy abból készült húskészítmény — kolbász, sonka — elfogyasztásával kerül be a trichinella. A fertőző forrás elsősorban a házi sertés és a vaddisznó trichinellával fertőzött húsának fogyasztása, a hús emésztése során a húsban levő, tokkal borított lárvák életképesekké válnak, a nyirokutakba, majd a véráramba, izomzatba jutnak, és az emberben általános, illetve speciális panaszokat okoznak.

A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor- és bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2–28 napon — a leggyakrabban 7–10 napon — belül. A lárvák áttúrják magukat a bélfalon, és a véráramba jutnak, ekkor gyakran akár 39–40°C-os láz, izom- és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, szívizom-károsodás is kialakulhat. Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hosszú ideig. Emberről emberre nem terjed a fertőzés. A betegség súlyossága miatt fontos az időben történő felismerése és kezelése.

Mit tehetünk, hogy ne betegedjünk meg?

A nem ellenőrzött, magánvágásból vagy vadászatból származó sertéshús, illetve vaddisznóhús, valamint annak felhasználásával készült hústermékek fogyasztása kockázatot jelenthet, ezért kizárólag egészséges állatot szabad leölni, feldolgozni.

Nagyon fontos, hogy megelőzzük az emberi trichinellózis kialakulását, ezért szükség van a következőkre:

— a sertéstartáshoz biztosítani kell a megfelelő higiéniai körülményeket, nem elhanyagolva a sertések állatorvosi kezelését a betegségek megelőzésére, valamint a patkányirtást;

— meg kell akadályozni, hogy a sertések vadállatok (például róka) teteméhez férjenek;

— a disznóhúst kötelező módon alá kell vetni állatorvosi ellenőrzésnek, akkor is, ha magánvágásról van szó. Legfőképpen a rekeszizom (amely elválasztja a mellkast a hasüregtől) és a bordaközi izmok vizsgálata szükséges, esetleg a nyelv és garat izmaié is;

— a disznóhúst alaposan meg kell főzni, át kell sütni fogyasztás előtt (fontos: a kutya és a macska se kapjon nyers disznóhúst vagy belsőségeket, nemcsak a háziállatok védelmében, hanem a gazdájuk érdekében is!);

— a vaddisznóhúst is ellenőriztetni kell állatorvossal, és alaposan meg kell főzni, át kell sütni.

Nem árt tudni, hogy a füstöléssel, sózással, roston sütéssel nem pusztulnak el a trichinellaborsókák. Még a fagyasztás is csak akkor öli meg a parazitát, ha mínusz 35 Celsius-fokon történt 1 napig vagy mínusz 18 Celsius-fokon 3 hónapig, márpedig ezek a feltételek nem teljesülnek a háztartásokban.

A legális kereskedelembe nem kerülhet trichinellás hús, mert a vágóhidakon a hatósági állatorvosok a vágás után valamennyi sertés testéből mintát vesznek, s azt megvizsgálják trichinella jelenlétére. Csak negatív eredményű hús kerülhet forgalomba ezekről a vágóhidakról.

Ha bárki arra gyanakszik, hogy tünetei trichinellózisra vezethetők vissza, vagy feltételezése szerint fertőzött állatból származó húst fogyasztott, jelezze háziorvosának, az állatok fertőzöttségének gyanúját pedig a hatósági állatorvosnak! A trichinellózis rendkívül súlyos, esetenként halálos betegség, minden elővigyázatosság indokolt.

Egy vizsgálat: 23 lej 80 bani

A disznóvágási idényre való tekintettel a megyei állategészségügyi igazgatóság kirendeltségein, illetve a körzeti állatorvosoknál hétvégén is bevizsgálják a levágott disznók húsát. A laboratóriumi vizsgálathoz egy 150 grammos rekeszizomdarabra van szükség, és ha a minta megfelel az előírásoknak, a vizsgálat legfeljebb 10 percet vesz igénybe. A hatóság laboratóriumaiban országos szinten egységesen 23,8 lejbe kerül a trichinellavizsgálat. Bármilyen sürgős esetben a 0261.715.956-os telefonszámon lehet felvenni a kapcsolatot a szatmári állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakemberekkel.