Dohányzás – 4 másodpercenként öl

„Ne hagyja, hogy a dohányzás elállítsa a lélegzetét! Válassza az egészséget a cigaretta helyett!” – ez a mottója a mai Dohányzásmentes Világnapnak, melyet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére 1988 óta évről-évre megtartanak.

A dohányzás négy másodpercenként öl világ szerte. Évente 56,9 millió különböző haláleset történik, ezek közül 8 milliót a dohányzás okoz, egy millióan pedig bár nem szívják, mégis érintettek: ők a passzív dohányzás áldozatai – hívja fel a figyelmet a WHO. Naponta 115 romániai halálát okozza a füstölés, azaz évente 42 ezer halálesetet, háromból egy dohányzó pedig 15 éves kora előtt szokott rá erre a káros szenvedélyre. Rengeteg a tinédzser dohányos, Európa szerte az ötödik helyen állunk a füstölő fiatalok számát tekintve.

Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét. A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli.

Sajnos, a mások káros szenvedélyének kitett személyekre a passzív módon szívott dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányos emberre. Mivel a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az úgynevezett főfüst, melyet a dohányos maga lélegez be. A dohányfüsstel teli helyiségben, amennyiben kénytelen valaki hosszabb ideig tartózkodni, akkor számos panasz jelenhet meg nála: szemészeti problémák, orrpanaszok, tüsszögés, köhögés, légzési gondok, fejfájás, szédülés, hányinger, torokfájás, rekedtség.

Mit tesz a füst a tüdővel?

A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.

Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között. Minél több napi cigaretta és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. Tíz cigaretta a tüdőrák kockázatát tízszeresre, 20 cigaretta húszszorosára növeli, azaz az összefüggés egyenesen arányos. Hasonlóképpen a kockázat fokozódik a füst „letüdőzésével”, illetve a dohányzás minél korábbi elkezdésével. A tüdőrákos betegek nagyjából 90%-a dohányos. Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők, például genetikai háttér szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok. Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy olyan elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik.

Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat – ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az úgynevezett COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását.

A dohányzás továbbá rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat. Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma. Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, például tüdőgyulladás.